Egyre többen kéritek tőlünk, hogy keressük ki különböző keresztnevek kínai verzióit. Korábban havonta jött egy-egy kérés, most már hetente kettő-három is. Ezenkívül, habár Ti nem látjátok, mert nem engedem be a kommenteket, megjelentek az önjelölt és felkent „szakértők” is, akik tudni vélik az általunk közöltekhez képest mi a „helyes” változat.
Többen írtátok azt is, hogy tetoválást akartok csináltatni ezekkel a nevekkel.
Úgy érzem, most értünk el arra a pontra, hogy kicsit körbejárjuk ezt a témát. Főleg ha tetováltatni is akarsz, ami ugye egy életre szól, én azt javaslom, kicsit jobban járjatok utána, mit visztek fel a bőrötökre.
A kínai névadás, de még az idegen nevek átiratai is, ha komolyan vesszük egy különálló tudományágat alkotnak, vagy legalábbis egy bonyolult 1000 éves hagyományt követnek sok-sok szabállyal, babonával.
Amit mi nyújtunk itt az mindig egy kiragadott lehetőség a sok közül, ennek megfelelően pontatlan, nem személyre szabott, nem tudományos és semmiképpen sem követi az ilyen-olyan tradíciókat.
Először a mi hátterünkről és arról, ahogy ezeket a neveket kikeressük Nektek.
Feleségem szingapúri állampolgár. Anyanyelve a kínai egy déli dialektusa a teochew, de beszéli és érti a hokkien, a mandarin és a kantoni dialektusokat is. A pekingi hivatalos nyelv a mandarin. Ez a többség, vagy legalábbis a központ nyelve, többnyire ezen mennek az országos TV adások Kínában.
Az egyes neveknél mindig rákeresünk a neten az adott keresztnevet viselő ismert emberre, akiről kínai nyelvű újságcikkek, hírek, blogbejegyzések vannak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott nevet ne lehetne másképpen is leírni.
A nevek keresésében és megvitatásában segítségemre van még egy kínai lány, akit Shanghai-ban ismertem meg, az ottani városi múzeum munkatársa és néha pár szingapúri ismerősünk, akiknek van ideje a facebookon gyorsan válaszolni idegesítő kérdéseinkre.:)
Egyikőjük sem nyelvész tehát, sinológus vagy Xingmingxue (姓名学) mester. Amit hozunk nektek, az a kínai (és szingapúri) utca embere válasza, és had jegyezzem meg, hogy nem volt még olyan név, amivel kapcsolatban teljes egyetértés lett volna a megkérdezett kínaiak között.
Miért van ez? Nem tudnak kínaiul? De nagyon is tudnak. És tudják azt, hogy mennyire szabad, kreatív és kiváló eszköz a kínai nyelv, amiben például a névválasztásnál (de tárgyak, fogalmak leírásánál is) lehetőséged van arra is, hogy a hangzás, jelentés mellett megjelenítsd az azokhoz való viszonyulásodat is. Aki egyetlen, és kizárólagos megoldást kínál (árul) neked, az éppen a lényegétől fosztja meg ezt a nagyon érdekes és bölcs nyelvet.
Az idegen nevek kínaira történő átültetésére nincs egységes szabály. A névadásra egy egész tudományág épül, szövevényes tradíciója van, de az utca embere meglehetős szabadsággal mozog, és ami még fontosabb, egy nem kínai hatalmas szabadsággal választhat magának kínai nevet.
Pár szó a kínai nyelvről és névadásról
A kínai nyelv nem betűkből áll, nincs olyan, hogy kínai ábécé például. A beszélt nyelv minden egyes szava egyetlen szótagból áll és ezek a szavak minden körülmények között változatlanok. Sem toldalékok sem más nem alakítanak rajtuk. Van vagy 400 ilyen kiejthető szótag, ami nem sok. Ezért az a helyzet, hogy egy-egy szótagnak sokszor akár több tucat jelentése is lehet, amelyeket sokszor úgy lehet megkülönböztetni, hogy írásban különböző karakterek jelölik, de más esetekben csak a szövegkörnyezetből, a szó mondaton belüli helyéből derül ki a pontos, csak ott érvényes jelentés.
Elsőre ez nehéznek tűnik, de valójában csodás lehetőségeket rejt a kifejezésben. Én a kínai nyelvet sokszor egyenesen költőinek tartom.
Amikor a kínaiak nevet választanak, mondjuk a gyerekeiknek, akkor a hangzás mellett a keresztnév, családnév és az ott létező úgynevezett generációs névből keletkező kombinációkban olyan dimenziókat is figyelembe vesznek, mint a horoszkóp, a születési hely, személyes tulajdonságok vagy a szülők elvárásai, a politikai helyzet akár, morális eszmék.
A névadás tehát valamiképpen jelentést hordoz, jelentést ad, ahogy ez nálunk is megfigyelhető, csak a kínai nyelvben a nagy variációs lehetőségek miatt ez a jelentés mélyebb és árnyaltabb módon megjeleníthető.
Amikor idegen neveket próbálnak kínaira átültetni különböző szempontoknak lehet megfelelni. A leginkább alapos megoldás az lenne, ha követve a hagyományokat a teljes név (kereszt és családnév), a születési hely és dátumok, az egyéni tulajdonságok és számos más dimenzió mentén kap valaki egy személyre szabott kínai nevet. Ez egyébként hangzásában nem feltétlenül követi az eredeti idegen nevet, de legtöbbször azért igen. Ennek a bonyolult procedúrának felkent szakértői vannak, akik ezzel foglalkoznak.
A hétköznapokban a megoldás az, hogy a hangzás után szótagokra bontják a nevet és ezekhez keresnek a kínai nyelvben hasonló szótagokat. A helyzet (és szerintem ez jó hír) azonban az, hogy ez több tucatnyi különböző lehetőséget ad, a kiejtésben is, de írásmódban aztán végképp.
Teljesen hétköznapi jelenet egy kínai párbeszédben bemutatkozáskor az, hogy:
- Szia, a nevem Yong.
- Melyik Yong?
A válasz erre az adott Yong kiejtésű karakter körülírása lesz, amiből azonnal kiderül, hogy a név melyik változatáról van szó, illetve milyen jelentés adódik a névhez.
Namost idegen nevek esetén megvan a szabadságod arra, hogy a sok elképzelhető variáció közül magad válassz egy neked leginkább tetszőt. Nem köt semmi, kicsit újjászülethetsz, lehetsz a saját keresztapád, vagy keresztanyád. Ez akkor sem szigorúan kötött, ha olyan neved van, amit a kínaiak is ismernek, mert van híres magyar ember, akinek a neve előfordul kínai írásokban.
Ilyen név Kodály Zoltán neve, akinek a nevét így írják: 柯达伊·佐尔坦
Ez azonban nem jelenti azt, hogy
1. ne lenne más, ugyanúgy helyes, elfogadható megoldás, és hogy
2. ne választhatnál ezek közül egy másikat akkor is, ha leggyakrabban a Kodály féle Zoltán fordul elő.
A legfontosabb mondanivalóm itt az, hogy amikor mi közlünk egy-egy nevet, akkor az a meglehetősen sok lehetséges variáció közül csak egy. Nem mindig a leggyakoribb verziót közöljük, mert egy másik esetleg jobban tetszik nekünk (én például kifejezetten szeretem a régi írásmód szerint írt neveket), vagy előfordul, hogy egyes neveknél hamarabb kerül elő a név angol verziójának átirata, mert az ismertebb számukra, és ehhez nyúlnak hamarabb.
Arra sajnos nincs időnk, hogy mindegyik lehetséges változatot felkutassuk. Személyre szabottak végkép nem tudunk lenni, mert egyrészt nem ismerünk személyesen, másrészt az itt segítő kínaiak nem a névadás „tudományának” felkent szakértői, hanem segítőkész emberek, akik kérésetekre szívesen megosztják veletek, ők hogyan mondanák a neveteket a saját anyanyelvükön.
Minden korlátját elismerve fogadjátok ezt szeretettel tőlünk, mint ajándékot. Nem kérünk érte pénzt, egyszerűen szeretjük a kínai nyelvet (én egyre jobban bele vagyok bolondulva), és örömmel megosztjuk veletek azt, amit találunk.
A másik dolog, amit nagyon nem szeretnék, hogy a blog, vagy legalábbis annak kínai nyelvről szóló bejegyzései az indexen ismert kommentelési stílus elemeit követve, valamiféle nyelvészeti vitafórum, a kínai nevekkel foglalkozó vállalkozások spam temetője, és a kínainál is kínaibb magyar szakértők minidühöngője lenne. Ezért a kommenteket csak szűrve engedem be.
Leképezései inkább ezek a bejegyzések az én bukdácsolásomnak, ahogy haladok egyre beljebb ebben az ismeretlen birodalomban, és ennek megfelelően lesz benne egy csomó hiba, tévedés, félreértés és saját szemléletmód.
