Másfél évvel ezelőtt, több bejegyzésben is körbejártam azt a néha felsejlő gondolatot, hogy Magyarország akár az európai kontinens Szingapúrja is lehetne. Az ázsiai városállam úgy vált a térség és a világ egy főre jutó GDP-ben kifejezve egyik legerősebb gazdaságává, hogy ott a demokrácia…hát mondjuk úgy…egy lite verziója valósult meg, és sokan ennek tudják be a mini-állam szembeötlő sikerességét.
Szerintem tévesen.
Mára szinte kivétel nélkül megvalósulni látszik itthon is a szingapúri politikai modell és társadalompolitikai gondolkodás. A hangsúly a „szinte” szón van a mondatban.
Nézzük először mik a hasonlóságok (hogy tudatosan, vagy nem, azt nem tudom):
Demokrácia lite
Demokrácia névre hallgató egypártrendszer. Hivatalosan 3-4 parlamenti párt, valójában egyetlen komolyan vehető politikai tényező van Szingapúrban. A People’s Action Party (PAP) 1965 óta megszakítás nélkül irányítja a szigetország életét. Elsöprő erejüket nyilván köszönhetik eredményeiknek, meg annak, hogy a kormánypárt számára erősen lejtő talajon, mindössze 9 napos választási kampányt engednek. A kormány kritizálása büntetendő cselekmény. Egy modern diktatúra demokrácia ezt ma már nem börtönökkel oldja meg. Ha a kormányzó párt azt látja bizonyítottnak, hogy az ellenzéki tollból született cikk, elemzés nem volt tárgyilagos és kiegyensúlyozott, akkor kártérítési perekkel juttatja koldusbotra az ellenzék képviselőit az általa irányított bíróságok igénybevételével, a szintén általa irányított sajtó hírverése mellett. Nem vagyunk messze ettől a megoldástól, mi még azért vasgolyóért és várbörtönért kiáltunk, de a bíróság és a sajtó megszállása valamint ez utóbbi esetében az anyagi fenyegetettség már megvan.
Egyszemélyi vezetés
Az egypártrendszer dinasztikus módon szerveződik, az alapító Lee Kuan Yew hosszúra nyúlt nyugdíjazását követően fia vette át nyerte el a miniszterelnöki széket, s a család számos tagja, barátja tölt be fontos pozíciókat állami cégeknél, minisztériumoknál. Orbán Viktor gyerekei még túl fiatalok ezért nálunk még csak a család személyes barátai esetleg távolabbi rokonok jutnak pozícióhoz.
Az így aztán egy kézben összpontosuló hatalomgyakorlás mindenféle fékek és időt rabló egyeztetések, viták nélkül képes a gyors cselekvésre. Gyorsnaszád a Szingapúri, hogy egy ismert képpel éljek, bár életre keltve a példát, ha valakinek hát nekik nagy hatalmas óceánjáró hajóik vannak inkább.
Az állam, mint meghatározó szereplő
Meglepő módon a szingapúri állam erősen etatista, a hazai illetőségű nagyvállalatok mintegy 70%-a állami kézben van. Az állam gazdasági szereplőként olyan erősen jelen van az ország életében, hogy egyesek egyenesen kommunista országnak tartják Szingapúrt. És habár ezzel az állítással valószínűleg lehetne vitatkozni, számunka azért mégiscsak az „átkosból” ismerős az a felállás, amikor mondjuk a lakásállomány 90%-a állami kézben van, a lakosság többsége (végtelenül kiszolgáltatott) bérlőként van jelen az ingatlanpiacon.
Rendpártiság
A rend a mindennapok szervezésének egyik alaptétele. Az angol szójátékkal élve gyakran emlegetik Szingapúrt „fine city”-ként, ahol a fine szó ugye egyszerre jelent jót, frankót és büntetést. Merthogy Szingapúrban mindenért azonnal és könyörtelenül büntetés jár, amit nem is felejtenek el ezernyi táblán a tudomásodra hozni. Hogy ennek lelkületét két példával érzékeltessem: a játszótéren tilos szaladgálni (WTF!) és a szigetország területén tilos rágógumizni. A kormány tehát még a szádba is bemászik, ráadásul elég drága mászás ez, a büntetések általában 500$ környékén kezdődnek, ami olyan 100.000 Ft.
A szociálpolitika letéteményese Szingapúrban (is) a rendőrség. Hajléktalanok, utcai koldusok azonnal eltávolításra kerülnek a számukra kijelölt szálláshelyekre vagy börtönökbe. Habár a lakásállomány döntő többsége állami kézen van, szociális jellegű lakáspolitika nincsen, az állam egyáltalán nem kedvező áron ad bérbe lakásokat. A civil szervezetek erős állami irányítás alatt állnak, léteznek akár nagy pénzeket mozgató, szolgáltatásokat működtető alapítványok, egyesületek, ezek azonban kizárólag az állami akarat végrehajtóiként, annak működését mintegy kiegészítve, erősítve jelenhetnek meg. Az állam (közösség) és egyén viszonyát megkérdőjelezni és alakítani képes aktív társadalom és szociálpolitika ismeretlen, sőt nem kívánatos.
Számomra teljesen egyértelmű, hogy az eltelt másfél év fejleményei erősen közelítenek egy ilyen berendezkedéshez. Azt is mondhatnánk, hogy na, végre. Megvan a vezérfonál, fel is lélegezhetünk, mert értjük mi folyik itt, és most már semmi más dolgunk nincs, mint kivárni, hogy mindennek a gyümölcsei beérjenek és mi is a világ negyedik – na jó beérnénk az ötödikkel is – legerősebb gazdasága legyünk. Az alapok le vannak rakva. Ezt halljuk minden nap, csak a megfelelő csatornára kell kapcsolni érte.
Nézzük azonban meg azt is, hogy mik az alapvető különbségek Magyarország és Szingapúr között, amik hátha belepiszkíthatnak ebbe a sikerreceptbe.
Meritokrácia
Ez látszólag ellentmond a dinasztikus, egypártrendszer alapú vezetésnek, de a szingapúri társadalmi, politikai, gazdasági irányítás végletesen meritokratikus. A meritokrácia alatt itt most azt értem, hogy a fontos pozíciók kizárólag érdem alapján tölthetők be. Ez úgy nem mond ellent a dinasztikus rendszernek, hogy családtagok is csak akkor jutnak pozícióhoz, ha a legjobb iskolákban végeztek, kiváló, és az adott területen releváns diplomájuk van, folyékonyan beszélnek több nyelven, de legalábbis az angolt kifogástalanul. Mr. Lee fia nem csak attól lehetett miniszterelnök, hogy az államalapító miniszterelnök pártvezér fia, hanem attól is, hogy gond nélkül mondja el a nemzeti ünnepen szokásos köszöntőjét angolul, kínaiul és az ott szintén hivatalos maláj nyelven, és alapjában egy külföldi iskolákban képzett szakemberről van szó. Ez még persze nem vigasztalja azokat, akik szintén nagyon tehetséges és intelligens miniszterelnökök lehetnének, ám véletlenül nem fiai az előző vezetőnek.
Mindenesetre a pozíciók betöltésének általánosan elfogadott kritériuma a rátermettség, az érdem. Elképzelhetetlen Szingapúrban, hogy jelentős gazdasági döntésekkel járó pozíciót töltsön be valaki diploma és a területen korábban felmutatott eredmények nélkül. Nálunk ez tudjuk hogyan alakult..
Hogy itthon mennyire érvényesülnek a meritokrácia szempontjai, ahhoz elegendő úgy feltenni a kérdést, hogy biztos az olyan emberek a legalkalmasabbak a teljes hazai mezőnyt figyelembe véve mondjuk a honvédelem irányítására, mint Szekeres Imre vagy Hende Csaba? Nálam annak idején a szociális tárca irányítására felkért miskolci pártfunkcionárius Szűcs Erika verte ki a biztosítékot, de a terület ma hasonló pozícióban lévő irányítója egy mérnök. Hogy minek képzünk 20 éve biztonságpolitikai szakértőket vagy szociálpolitikusokat azt nem tudom, mert ebben az országban szakember csak kivételes esetben jut döntési pozícióba.
Oktatás
És ha már a képzésnél tartunk. A jövő ellen elkövetett legnagyobb hibának az oktatási rendszer eddigi hanyagolását, mostanra pedig a lehető legrosszabb irányba történő átalakítását, leépítését tartom. Nincs most terem itt arra, hogy hosszabban kifejtsem, de szerintem egy fejlett modern demokrácia gazdasági és társadalmi értelemben is egyetlen területen keresheti további fejlődése motorját, az pedig az oktatás. Vagy létrehozzuk a tudásából megélni, túlélni képes, környezetét és megoldásait fenntarthatóan megújítani képes kreatív embert, mint társadalmi többséget vagy megyünk a levesbe, ahol szerintem már vagyunk is.
Szingapúrban a fentebb vázolt meritokrácia jegyében az oktatási rendszer nagyon erős. Erős abban az értelemben, hogy rengeteg pénzt tolnak bele, nagyon sokat költenek az oktatásra, és az érvényesülés leginkább meghatározó fokmérője az iskolai végzettség.
Én nem mondom, hogy az ázsiai teljesítménykényszeren alapuló iskolai rendszer (a tinédzser öngyilkosságaival és az egydimenziós teljesítményhajszolással) a szívem csücske, de gazdasági eredményei akkor is szembeötlőek, ha más dimenzióban legalább annyi kérdést felvetnek. A kegyetlen versenyszellemmel átitatott iskolarendszerben képződött feleségem a mai napig nem érti a puskázást és a súgást, mint Magyarországon is ismert jelenséget, azon meg én csodálkoztam el szájtátva, hogy 18 éves csajok hogyan képesek egy kávéházi asztal mellett két perc alatt átmenni vállalkozási ötletekről való profi diskurzusba, amiből aztán két hónap múlva nyitnak egy üzletet az Orchard road-on.
Nálunk most született döntés az oktatási rendszer jelentőségének visszaszorításáról. A gyerekek hamarabb befejezhetik az iskoláikat és jelentősen csökken azoknak a száma, kik eséllyel kerülhetnek be felsőoktatási intézménybe. Hogy az iskolában mi történik azokkal, akik járnak, járhatnak ilyen helyekre, azt az ajtót most nem is nyitom ki.
A másik nagy különbség tehát, hogy Szingapúrban kulcsfontosságú terület az oktatás, amibe rengeteg pénzt költenek, miközben nálunk az oktatás a szociális és egészségügyi ráfordításokkal együtt a futottak még ágazatok közé tartozik. A fentiek jegyében persze összeáll az összefüggés. Amennyiben nekünk nem jókra, a legjobbakra van szükségünk az egyes pozíciók betöltéséhez (és ezt nyugodtan le lehet csorgatni a miniszterelnöktől a villamosvezetőig), akkor minek fáradnánk a tömegek oktatásával, még a végén rájönnek, hogy át lettek verve.
A nacionalizmus száműzése
Most jönnek a kényesebb témák. Lehet, hogy Szingapúr jobboldalinak tekinthető, és lehet, hogy ha az állami tulajdon iránt érzett bizsergető vonzódás egy új jobboldali jelenség, akkor egymásra találtak a FIDESZ-szel, de van egy itthon nagyon aktuális téma, ami Szingapúrban elfogadhatatlan. Ez pedig a nacionalizmus, ráadásul annak a kirekesztő, gyűlölködő formája.
Ha van a gazdasági fellendülésen kívül progresszív eredménye a szingapúri berendezkedésnek, akkor az az 50-es években még bombamerényletektől és gyilkos zavargásoktól hangos faji, vallási és nemzetiségi ellenségeskedések teljes felszámolása volt. Szerintem ez inkább elfojtás, mint megoldás volt, de tény, hogy a mai rendpárti Szingapúr semmilyen formáját nem tűri el a kirekesztő nacionalizmusnak. Hogy miért nem?
Mert nem tesz jót az üzletnek. Hát azért. Nem egy emberi jogi diskurzus jutott el a társadalmi felismerés azon szintjére, hogy abbahagyták a muszlim-keresztény-buddhista-hindu-zsidó marakodást, vagy a maláj, indonéz, szingapúri, kínai, indiai, európai ellenségeskedést, hanem nagyon hamar kiderült, hogy zászlólengetésből nem lehet jól lakni, nem jönnek a befektetők, ugyanakkor dolgozhatnánk is akár, és mindegy ki fizet érte nekünk, ő jó üzletet jelent.
Én azok közé tartozom egyébként, akik támogatói a globalizációnak, sőt a fogyasztói társadalomnak is (mégha mindkettőt erősen zöldebben látnám inkább) és az egyik ok éppen az, hogy szerintem a következő iPhone megjelenésére várni vagy a ruhás állványok között ingeket vásárolni sokkal jobb cselekvés, mint testünkre csavart bombával robbantgatni vagy terepszínű cuccokban masírozni azt skandálva, hogy milyen színűeket akasszunk a héten.
A multinacionális vállalatok kiszolgálása
És itt jön a gazdasági szempontból szerintem legfontosabb jellemzője Szingapúrnak, ami minden a bejegyzés elején felsorolt hasonlóságot felülírva leginkább megkülönbözteti az országot Magyarországtól. Szingapúr 1965-ban úgy szakadt le az angol gyarmatbirodalomból, majd rövid kitérő után kivált Malajziából is, hogy azzal kellett szembesülnie, hogy se kitermelhető nyersanyaga, se jelentős belső fogyasztást produkálni képes nagyszámú lakossága, de még csak érdemi hadserege sincsen. Az ország ott fekszik egy kis szigeten, kiszolgáltatva gazdasági, politikai és katonai értelemben gyakorlatilag mindenkinek. Hogy érzékeltessem, se saját ivóvíz, se az építkezéshez szükséges homok nem volt az induláskor.
Mit lehet csinálni ilyenkor? Állj az élére annak, amit nem tudsz megakadályozni. Ha ki vagy szolgáltatva, mert csak egy végtelenül nyitott gazdaságot tudsz működtetni, ahol mindenben a külvilággal való kapcsolatra vagy utalva akkor feküdj fel erre az árra és tégy meg mindent, hogy jó kapcsolatod legyen a külvilággal. Ez Szingapúrnak olyan jól sikerült, hogy mára minden magára valamit is adó multinacionális cég ott jegyzi be ázsiai székhelyét, s az ország korábban is prosperáló kikötője mellett (amit tudjunk be kedvező földrajzi elhelyezkedésének), a térség pénzügyi, logisztikai és vállalatirányítási központja lett. És a világ egyik legerősebb gazdasága az egy főre jutó GDP tekintetében.
A siker alapja az volt, hogy nemzeti szabadságharc helyett bizony kiszolgálták a térségben letelepedni és terjeszkedni kívánó cégeket és általában a piaci logikának igyekeztek megfelelni.
És ugorjunk akkor vissza az előző pontokra, mert azok egytől egyig levezethetők ebből az utolsó, a túlélést és aztán a töretlen fejlődést szolgáló szempontra.
Hogy miért nem engedhető meg a kirekesztő nacionalizmus egy ilyen gondolkodásban az talán érthető. Ha az a célom, hogy jöjjenek mások, hogy hozzanak pénzt, hogy vegyenek ki irodahelyiséget nálunk, vegyenek céget, vagy alapítsanak egyet, használják a kikötőnket, sőt vegyenek részvényt a kikötőt üzemelő társaságunkba és építsenek még jobb kikötőt…szóval, ha ez a célom, akkor jobban teszem, ha inkább barátságos, invitáló, szóba álló, amilyen nyelven kérdeznek, azon válaszolok típusú közösség benyomását keltem. Ha reggeltől estig csak arról lehet velem beszélgetni, hogy miben miért mi vagyunk a legjobbak, és kit miért utálunk, aztán ha ennek már nem csak a vacsoraasztal fölött borozgatva adok hangot, hanem a miniszterelnök önti az olajat az egyenruhás felvonulók tüzére, akkor nem sokaknak lesz kedve idejönni, nemhogy befektetni, de még látogatni sem. Nem kell persze ezt csinálnunk, csak tisztázzuk, mi akarunk elérni…
Az oktatás nélkül, a több nyelven megszólalni képes, korszerű tudásokkal felvértezett lakosság nélkül nem lehet sem kikötőt, sem logisztikai központokat, sem magas szintű szolgáltatásokat működtetni. Lenyűgöző mennyire magas szintű technológiai tudás van jelen a szingapúriak hétköznapjaiban, aminek az egyik alapfeltétele, hogy mindezt be lehet vezetni, nem fognak metróban tanácstalanul bolyongani az írni-olvasni is alig tudó alul iskolázott tömegek. Paradoxnak tűnhet, de az oktatásba költött milliárdokból nagyon sok pénz visszajön a digitalizált igazgatástól az intelligens - ne adj isten - többváltozós megoldásokig mondjuk a közlekedésirányításban.
Akár a befektetők idehozott tőkéjéből megvalósuló, akár a saját erőből való fejlődés elképzelhetetlen akkor, ha az igazán fontos pozíciókban nem az odavaló emberek ülnek. Egy miniszter, egy minisztériumi osztályvezető, de még egy okmányiroda vagy pályázati iroda vezetője is (és innen mehetünk szépen sorban az iskolaigazgatótól, a szociális irodavezetőn keresztül egy négytagú rendőrjárőr parancsnokáig) a maguk szintjén fontos kereszteződéseit jelentik sokak útjának, és ha abban a kereszteződésben elakadás van, akkor a forgalom áll.
Nálunk a közszolgáltatások kontraszelekcióját az teszi lehetővé, vagy legalábbis láthatatlanná, hogy a közszolgáltatások teljesítménye látszólag mérhetetlen. A piac, mint önmagában vett mérőeszköz itt nem jelenik meg (egy minisztérium nem tud tönkremenni), más eszközökkel meg nem mérjük, vagy ha mérjük nem használjuk következményekkel is járó értékelésre az eredményeket. A pozíciók megszerzése és megtartása nem a feladat-teljesítmény, hanem a viszony-iszony dimenziójában alakul. Ennek megfelelően a közszféra pozícióinak birtoklói teljesítményük 80-90%-át (a pozíciójukat megerősítő vagy éppen fenyegető) viszonyok alakítására fordítják. Habár számos kritikával illette a korábbi ellenzék ezt a szerintük MSZP-s, szerintem jóval nagyobb múlttal bíró, uram-bátyám magyar világot, őfelsége kormányzása alatt sem sokat változtak ezek, sőt. És ebben a mondatban a sőt szón volt a hangsúly.
Nem lettünk Európa Szingapúrja, és nem is leszünk. A jobboldali siker sztori egyik vélt receptjét próbálják itthon megvalósítani, ráadásul úgy, hogy abból a leginkább a politikai hatalom koncentrációját biztosító elemek kerültek megvalósításra, az olyan kényesebb társadalmi kérdések, mint a kirekesztő gyűlölködés felszámolása, vagy a gazdasági létünket megalapozó, befektetéseket invitáló, kiszámítható és átlátható gazdaságpolitika terén inkább rosszabb lett a helyzet. Én nem csodálkozom, hogy mindezek közepette pusztán a hatalomkoncentrálás eredményeképpen még/már nem jönnek az eredmények…
Eddigi Szingapúrral kapcsolatos bejegyzéseim:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Orbán Viktor életrajza 2011.12.27. 19:44:14
Trackback: Könyörgöm, kúrja el! 2011.12.27. 19:43:41
Trackback: Matolcsy György életrajza 2011.12.27. 19:43:18
Trackback: Honnan tudhatod, hogy diktatúrában élsz? 2011.12.27. 19:42:19
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mária 2011.12.27. 19:40:44
gramercy 2011.12.27. 19:43:29
a magyar autoriter abban különbözik a szingapúritól hogy végtelenül alkalmatlan, korrupt de legalább évszázadnyi komplexusok gyötrik
Zka · http://www.youtube.com/watch?v=_wpDbI1gca0 2011.12.27. 19:50:47
KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2011.12.27. 19:55:07
nem light akart az lenni?
Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.12.27. 19:55:17
kela-bá 2011.12.27. 19:58:13
Bizzunk benne ahogy ez a fiatal előadó is :
www.avatara a magyarok szerepe 2012 ben .avi
További szép estét!
Gaius Plinius Secundus 2011.12.27. 20:02:47
Hasonlítsd össze az ázsiai munkamorált a magyarral.
Nem a Zorbán miatt nem leszünk Szingapúr, hanem az átlagember miatt.
Ha már ezer éve ez a téma el kéne dönteni hogy akkor a Balkánhoz akarunk csatlakozni kulturálisan (a többség valószínűleg ezt szeretné), vagy inkább a germán modellt követjük (ez a kisebbség, velem együtt). A kettő együtt nem megy.
Egyébként sajnos a legtöbb embernek nincs elég önkritikája. Ha megfigyeled a net is tele van jobbnál-jobb/okosabb, rendesen adót fizető, jól dolgozó és termelő, művelt, européer állampolgárral, aztán a való életben mégsem találkozom velük. Igaz most már csak ritkán vagyok otthon, én csatlakoztam egy másik szekérhez amihez úgy érzem többet hozzá tudok rakni.
Shinigami Daiko 2011.12.27. 20:10:51
:-)
Shinigami Daiko 2011.12.27. 20:13:06
bocsi
opel123 2011.12.27. 20:13:07
KömKel · http://komkel.blog.hu/ 2011.12.27. 20:14:39
Köszi :)
Anyámasszony_sanyija 2011.12.27. 20:20:06
Ha én kormányoznék, speciel az egész felsőoktatást fizetőssé tenném. A mérnöki/műszaki/orvosi szakokon jó tanulmányi eredmény esetén utólag átvállalnám a tandíjat akkor, ha a hallgató 5 évig az országban marad. A hallgató diákhitelből fizetheti a tandíjat, aminek a részleteit adókedvezményként átvállalná az állam, ha az illető itt dolgozik.
Shinigami Daiko 2011.12.27. 20:20:07
A főnök (király, miniszterelnök, etc.) feladata, hogy a "tömeg" fejével és helyette is gondolkodjon - jól. Csak a zemberekre mutogatni = a kérdés leegyszerűsítése. Más kérdés, h ha a politikusok, azaz az irányító elit nem emelkedik ki a "nép" szinvonalából, akkor mi van?
Zka · http://www.youtube.com/watch?v=_wpDbI1gca0 2011.12.27. 20:20:25
promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2011.12.27. 20:48:00
Amikor a szingapúri és magyar modell közti különbségekre gondolok, akkor nekem olyanok is eszembe jutnak, mint a munkamánia (nem a magyar) és a korrupció (nem a szingapúri). Meg a slendriánság (szintén nem a szingapúri).
Ez utóbbi kettő pl. a nagy magyar rendpártiságot is "remekül" aláássa: el tudja valaki képzelni, hogy a mai magyar hatóságok szingapúri következetességgel bírságolnak meg egyébként tiltott köztéri szabálysértéseket, legyenek azok a hajléktalanok, a kutyájuk piszkát az utcán hagyók vagy éppen vészvillogóval az úton álldogáló audisok?
kela-bá 2011.12.27. 20:49:45
Gaius Plinius Secundus 2011.12.27. 20:55:50
Na és mi van akkor, ha az a bizonyos egyén aki röviden azt mondta, hogy minden országnak olyan a vezére, amilyent az az ország érdemel, nos mi van ha neki esetleg igaza volt?
Sok helyen mondják, hogy az átlagember csak követi a politikus példáját amikor lop és csal, de mi van, ha esetleg azért olyan a politikus, mert olyan az átlagember?
Miért feltételezzük hogy a politikusaink jobbak/rosszabbak mint bárki más?
Tragedy 2011.12.27. 21:00:34
Szasz Sanyi!
Bocsi hogy beledumálok, de a posztoló nem véletlenül beszélt "OKTATÁS"-ról.
A f.oktatás csak egy szelet. És az általános és középiskolai oktatásból is kiemelendő, hogy magas színvonalú, hatásos ismereteket adnak. Szingapúrban.
Volt szerencsém párszor közelről megtekinteni az ottani életet és szerencsém is volt a hétköznapokról beszélgetni az ott élőkkel. A poszt nagyon jól ír az országról. A magas politika még csak szóba sem került. Ott. Arról itthon beszélgettünk barátaimmal :-))
Aviator 2011.12.27. 21:11:51
'On this historic site, Sir Thomas Stamford Raffles first landed in Singapore on 28th January 1819, and with genius and perception changed the destiny of Singapore from an obscure fishing village to a great seaport and modern metropolis.'
Nem Penny hajója 2011.12.27. 21:16:41
Légvárak 2011.12.27. 21:20:20
robertdani · http://robbiedani.tumblr.com 2011.12.27. 21:20:39
Arthur Dent 2011.12.27. 21:22:11
Buták a vezetőink?
Szeretünk mindig a vesztes oldalon állni?
Anyámasszony_sanyija 2011.12.27. 21:34:02
Piacképtelen szakmákra minek költsük az adófizetők pénzét?
Amúgy nem vagyok fideszes. EU és piacpárti (csúnya szóval kapitalista) vagyok. Ez a fideszről nem mondható el.
Anyámasszony_sanyija 2011.12.27. 21:46:59
Link Elek 2011.12.27. 21:51:26
gazdasagilag sok labon all.
megdobbentoen sokon. mindenben sikeres.
a legmendobbentobb, hogy olajfinomito kozpont is.
wikipediabol okulaskent:
The Singaporean economy is known as one of the freest,[56] most innovative,[57] most competitive,[58] most business friendly[59] and least corrupt in the world.
Singapore is the 14th largest exporter and the 15th-largest importer in the world. The country has the highest trade to GDP ratio in the world at 407.9 percent, signifying the importance of trade to its economy.
Singapore attracts a lot of foreign direct investment because of its location, corruption-free environment, skilled work force, low tax rates and advanced infrastructure. There are more than 7,000 multinational corporations from the United States, Japan, and Europe in Singapore. There are also 1,500 companies from China and another 1,500 from India based in Singapore. Foreign firms are found in almost all sectors of the economy.
Singapore is promoting itself as a medical tourism hub: about 200,000 foreigners seek medical care there each year
Singapore is an education hub, and many foreign students study in Singapore.
The country is the world's fourth-leading financial centre,
one of the world's top three oil refining centres, the world's largest oil-rig producer, and a major ship-repairer.
The port is one of the five busiest ports in the world
The country is also the world's fourth-largest foreign-exchange trading centre after London, New York and Tokyo.
the economy grew by 8.3% in 2004, 6.4% in 2005,[85] and 7.9% in 2006.[86] After a contraction of 0.8% in 2009, the economy recovered in 2010 with a GDP growth of 14.5%
Most work in Singapore is in the service sector, which employed 2,151,400 people out of 3,102,500 jobs in December 2010. The percentage of unemployed economically active people above age 15 is about 2%
A bóvli kormány most már a lottóval is csal!! 2011.12.27. 21:53:59
www.napi.hu/magyar_gazdasag/atverte_a_kormany_a_bankokat_vegtorlesztes-ugyben.505991.html
index.hu/belfold/2011/12/26/baka_andras/
www.mfor.hu/cikkek/_Orban__a_sajat_erdekedben_tunj_el__mielott_odaerunk_.html
index.hu/belfold/2011/12/26/akarhogy_szolhat_a_himnusz/
www.origo.hu/itthon/20111227-nyerges-zsolt-fidesz-kozeli-hatterember-uzlettarsa-kapta-a-juventus-frekvenciajat.html
Légvárak 2011.12.27. 21:56:57
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.12.27. 21:58:53
"Egy modern diktatúra demokrácia ezt ma már nem börtönökkel oldja meg."
Tudomásom szerint az elnök kritizálásáért börtönt is adnak.
Nincs olyan, hogy globalizmus, globalizáció van. Ez nem ez mozgalom, hanem egy jelenség.
Link Elek 2011.12.27. 21:59:17
a legfobb ok:
hu.wikipedia.org/wiki/Szingap%C3%BAr_himnusza
olvasd el, es hasonlitsd ossze a mi himnuszunkkal.
ok ugy elnek, olyan sikeresek, amilyet a himnuszukban mondanak.
MI IS!
----
minden szar, mindenen javitani kellene, de az a baj, hogy barki aki vezeto pozicioba kerul nem merheto mennyisegeken keresztul akar valtoztatni, hanem a véleményes részt valtoztatja meg a neki legszimpatikusabbra.
a kovetkezo valtaskor meg kerul kidobasra
LyukasBogrács 2011.12.27. 22:00:42
Singlishül írta.
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.12.27. 22:01:39
Az élhetőséggel azért vitatkoznék. Ez egy rendőrállam. Nem járdán való átkelés: 3 hónap. Újraházasodás, amíg az előző él: 7 év. Az elnök bírálata: 1 év.
asimo 2011.12.27. 22:02:25
is 2011.12.27. 22:16:05
@poszt: én összefutottam egy szingapúri sráccal, aki a művészvilágban mozgott (nem pont művész). annyit mondott, hogy ha nem vagy másként gondolkodó, nem akarsz önmegvalósítani, ha pontosan elfogadod a játékszabályokat, akkor ok. de egy nagyon erős kényszerzubbony ez a gondolatoknak, az értelmiségnek. van az a réteg, aki Szingapúrból is menekül, mert az iPhone5-nél, meg a szoknyavásárlásnál is van még érdekesebb, és egyesek számára jobb dolog.
ettől függetlenül nagyon jó poszt, gratula.
@Arthur Dent: talán a legutóbbi. Móricz Zsigmond: Tragédia.
Link Elek 2011.12.27. 22:17:09
az pontatlan volt.
olvasd el a wikipediat.
az biztos, hogy 65 ota egyetlen egy eset sem volt, hogy multik mergesek lettek volna a szingapuri kormanyra.
a szingapuri allami cegek, meg multi hatekonysaggal mukodnek.
a szingapuri BKV pl. nem egy tragyarakas
a hyundai koreai ceg :),
Zsoolt · http://www.annyit.blog.hu 2011.12.27. 22:20:48
Zsoolt · http://www.annyit.blog.hu 2011.12.27. 22:36:58
annyit.blog.hu/2010/02/19/europa_szingapurja_lehetnenk
Ott a Szingapúr előtt álló kihívásokról írok, arról, hogy ebből a fogyasztásra szorított és egyébként erősen kontrollált társadalomból milyen nehezen tudnak alkotó, kreatív társadalommá válni, és mik lehetnek ennek a gazdasági következményei. Nehéz ezeket egy-egy posztba belesűríteni, de a gondolat íve kb. az akart lenni, hogy szerintem a gyűlölködő, faji alapú nacionalizmusnál jobb a globalizálódott fogyasztói kultúra (én legalábbis jobban érzem magam benne), de az is igaz, hogy az egydinemnziós Marcuse-i ember irányított fogyasztásánál jobb a kreatív ember szabad választáson alapuló sokszínűsége. Vicces momentuma az egyébként betonkonzervatív szingapúri társadalompolitikának, hogy elhatározzák, hogy 4%-ra növelik a kreatív iparágak (lsd. média, design, divat, sőt művészet) arányát a gazdaságban és ehhez az egyik lépés, hogy demonstratív megoldásként vállaltan meleg tisztviselőt neveznek ki a területet felügyelő állami szerv élére. Van egy számomra néha szórakoztató "matematikai voluntarizmus" a gondolkodásukban. (Ez a szó sem létezik, én kreáltam)
Link Elek 2011.12.27. 22:45:27
a szingapuri hotelek szobakban van telefonkonyv, es az uzleti telefonkonyv 2-3szor olyan vastag, mint az osszes magantelefonszamot tartalmazo kotet.
amikor eloszor lattam azon rohogtem, hogy szingapurban tobb cég van mint ember.
ez nem all olyan tavol a valosagtol.
TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.12.27. 22:47:55
Én is ezért vagyok a legdühösebb. No meg a K+F tönkretételéért...
leonito77 2011.12.27. 22:58:35
Szerintem itt az akarnoksággal van a nagy baj. Azt mondják, 5 évig nem mehetsz sehová diploma után és kész. Mint a bérkommandó esetében, nagy ötlet, sok szemét vállalkozást lekommandóztak.
Miért nem lehet ezt a rendszer részévé tenni, alapvetően és akkor nincsen rossz szájíz? Mondjuk tisztán fizetős felsőoktatás, de, ha valaki nem tudja finanszírozni, akkor felvesz hitelt, egyfajta diákhitelt, szépen lediplomázik, de nem kap igazi diplomát, csak, ha a hitelt letörlesztette, amit a munkabéréből lehetne levonni... akár...
Nos, mire kifizeti és megkapja a diplomát, ami mindenhová jó, addigra valóban meghozta azt a hasznot munkában és anyagilag is, ami bele lett fektetve a taníttatásába. Na, de az ez alatt eltelt idő alatt lehet, hogy már elkezdett karriert építeni és itthon marad... remek.
Aki nem meg van pénze tisztán kifizetni, az tegye és viheti is, hiszen letette a megfelelő ellenszolgáltatást.
Így a legszegényebbek is tudnak diplomát szerezni, csak egy ideig majd itthon dolgoznak, szerintem ez járhatóbb út lenne ahelyett, hogy azt mondom nem mehetsz külföldre és kész, mert jön a diplomakommandó, vagy valami hasonló....
Tonohaver 2011.12.27. 23:03:43
(Már amibe hirtelen beleolvastam.
Hirtelen semmi troll. Hová kerültem?)
Más világ. A taxis úgy fogadott (jó,ezen fél ázsia röhög), hogy nyújtja a slusszkulcsot...(mert a másik oldalt szoktuk meg).
Tényleg gombokért körbe vitt, közben a telefonja nagyjából percenként szólalt meg (10-12 éves kislányok állandóan fecsegnek: megjött a mensid? itt egy telefon, má' nagy lány vagy...)
Minden tiszta kert. Héviz város, csak a négyzeten!
Egy eldobott csikk: naon' fájhat.
Tiltott helyen (pld. étteremben) a dohányzás duplán.
De egy tiltásra a megfogalmazás (hogy értsd):
Horgásszál csak nyugodtan(!) csinos (fine), 500 dollár (szingapúri) büntetésért...
Még egy apró:
A csajoknak pisilni kellett vasárnap.
Odamentünk egy épületbe a portálhoz, mondtuk az őrnek, mi a baj.
-Persze, tessenek felmenni, első emelet.
(Se kíséret, se motozás, stb.)
Bizalom: nem nyitunk be máshová, nem bántunk semmit.
(Jó, nem úgy néztünk ki.)
Anyámasszony_sanyija 2011.12.27. 23:07:33
Das unbekannte Tier 2011.12.27. 23:08:10
Ugyanakkor van egy olyan érzésem, hogy a szingapúri sikerrecept mibenlétének dekódolása némiképp nehezebb feladat annál, mintsem hogy letudhassuk a meritokratikus vezetési kultúrával és a kiváló oktatással, melyek mindazonáltal minden bizonnyal roppantul fontos előfeltételek. Feltételezem, hogy fontos, kiválóan és jókor meghozott döntések, valamint a szerencsés adottságok valamilyen kombinációja is kellhetett ehhez, és nem arról van szó, hogy volna egy kielemezhető sikerrecept, amit aztán elég volna valahol máshol alkalmazni, s így a világ más helyein is megismételhető volna a szingapúri csoda.
Mo. nyilván nem jó példa erre, ez itt a kreténség és az elkúrás földje, de az egész világ csak nem ilyen? Márpedig nem nagyon látom, hogy bárhol sikerült volna a szingapúri modellt másolni, amiből visszafele következtetve az tűnik logikusnak, hogy vagy hallatlanul bonyolult a recept, vagy mégis úgy van, hogy noha a recept egyszerű, a világot csupa kretén lakja, kivéve Szingapúrt.
Az eredeti írás állításainak igazságait meg nem kérdőjelezve a szingapúri oktatással kapcsolatban saját partikuláris és statisztikailag teljességgel irreleváns élményeimmel azért kiegészíteném a képet. Mégpedig: egy nemzetközi multi szingapúri telephelyét felépítendő egy informatikai fejlesztőket kellett interjúztatnom, aztán a kiválasztottakat betanítanom. Az eredmény tragikus. Lehet felőlem bármilyen űberfrankó a szingapúri felsőoktatás úgy általában, az én tapasztalataim alapján azonban az ott képzett informatikusok a helyi egyetem elvégzése után mindenfajta gyakorlati munkavégzésre alkalmatlanok az adott szakmában. Ez a jelenség világszerte megfigyelhető, de a szingapúri szint még ennek figyelembevételével is hátborzongatóan alacsony.
Mesterlövész 2011.12.27. 23:15:19
Zsoolt · http://www.annyit.blog.hu 2011.12.27. 23:17:38
egyet kell értsek a recept leegyszerűsítéséről szóló kritikával. Így is nagy fejtörést okoz nekem, hogyan lehet egy bonyolult kérdést egy blogbejegyzés műfaji határain belül feldolgozni. Veszteség nélkül sehogyan. Ez a bejegyzés a wordben már így is 5 oldal volt, és rengeteg dimenzió kimaradt belőle. A mélységet és árnyaltságot áldozom fel az emészthetőség és befogadhatóság oltárán több-KEVESEBB sikerrel. Elnézést érte.
Tonohaver 2011.12.27. 23:26:13
Nagyon sok kérdést vetettél fel.
A recept:
1. Melóznak
2. Általában egy gyermek van
(hihetetlen módon karbantartva!)
3. Nem tudom mennyire van így ma, de a régi Keletindiai Társaság akkori vezetője (Reffles) álmodta meg vásároltatta ki és tette vámszabad területté. Így rengeteg munkás él + a kikötőkben.
Tiszták, a 4-5 emelet magasságba pakolt konténerek árnyékában kertek vannak. (nézd + a csepeli szabad kikötőt!)
+aranyosak, +udvariasak,+a turista nincs átverve +stb...
Das unbekannte Tier 2011.12.27. 23:32:18
fchris82 2011.12.27. 23:39:48
Én is @Anyámasszony_sanyija -val értek egyet, és nem ördögtől valót mond, de én sem tudom sokszor elmagyarázni egyeseknek, hogy nem a szegények büntetése a cél, hanem az egész piaci alapokra helyezése. Rengeteg "értéktelen" diplomás kerül ma ki, egyrészt mert vagy túlképzés van az adott szakmában - jogász -, vagy nincs is értelme az adott szakmának - kommunikáció szak??? -, vagy egyszerűen nagyon alacsony a képzés színvonala.
A tandíj, ösztöndíjjal és megfelelő diákhiteles konstrukcióban a következő előnyökkel jár:
- A jobb tanintézmények több pénzhez jutnak. Ha egy ELTE-s diploma értéke kétszer annyi, mert jobb a képzés színvonala, kérhet többet. Míg egy másik tanintézmény hússzor meggondolja, érdemes-e kommunikáció szakot indítania, amikor annak költségét senki nem meri vállalni, mivel a diplomával max kitámaszthatnak egy billegő asztalt.
- A szegény, de tehetséges diákoknak a képzés továbbra is ingyen van!!!!!
- A szegény, de igazából tök hülye gyerek, akikkel több egyetem is tömve van, és csak végig bugdácsolják kettessel a sulit - ezalatt az államnak pénzbe kerülnek, viszont nem fizetnek adót, tehát dupla teher -, addig se kell dolgozni, azok húzzanak el dolgozni, vagy ha képes magát megemberelni, ne kettessel bugdácsoljon.
- A gazdag, de hülye gyerek fizeti a saját képzését, azt csinál, amit akar.
- A BELFÖLDI és KÜLFÖLDI piaci igények alakítják a szakok létszámát és "milyenségét". Ha vhol nem versenyképes a képzés, oda senki nem fog felvételizni és fogja megfizetni a papír árát.
Szóval meg lehet ezt okosan csinálni, és rengeteg előnnyel járna. És hangsúlyozom, egy jól kitalált rendszerben a szegény, de tehetséges diák nemhogy mentességet, több ösztöndíjat is kaphatna. Arról nem is beszélve, hogy vajdasági barátom ugye csak költségtérítésesre mehetett, Bp-en semmi családi háttér, ki kellett termelnie suli mellett a tandíjat, a lakbért, a kaját és a rezsit + jól is tanult, míg aki meg bekerült államilag finanszírozottra, mert a határ "jobb" oldalára született, azok végig itták az egészet, kettesekkel bugdácsoltak, de nekik az állam fizette ezt, akármennyire is szartak az egészbe. Ne tudd meg, hogy milyen jelzők kíséretében szidta a rendszer igazságtalanságát. És megcsinálta. Szóval nem kell itt sírni, meg lehet ezt csinálni, még akkor is, ha sokba fáj. Ja, neki diákhitel sem járt! Kemény 5 év volt, de meg akarta csinálni, és megcsinálta!
Ez nem fekete vagy fehér. A tandíj rendszert be lehet vezetni rosszul is, de vedd észre, NAGYON JÓL is! Ami végeredményben még az is lehet, hogy többe kerül az államnak, viszont olyan körülményeket teremt, ami önszabályozó és fejlesztő. A sikertelen elbukik, a sikeres fennmarad és fejlődik.
diktatorikus kleptokrácia 2011.12.27. 23:42:32
Tonohaver 2011.12.27. 23:44:22
De nem baj, h. itt-ott eltértünk a tárgytól.
Ha kimész a jobb ázsiai országokba és őszinte vagy, bizony kissé összébb mehet a nagy európai/magyar önbizalmad.
Sajnos. Ez ellen tenni bizony nem hőzöngéssel, dumával kell.
Csak rajtunk áll!
külföldi bankszámla · http://www.kulfoldibankszamla.info/ 2011.12.27. 23:49:32
Nagyon sokat foglalkozunk Szingapúrral és ami különösen érdekes benne cégalapítás szempontból, az az, hogy milyen magasra tették a mércét. Pl. Belizeben pár garasért lehet céget alapítani, működtetni, Szingapúrban viszont mindez nagyon drága és bizony nagyon nehéz is, más alacsony adózású területekkel összehasonlítva. Mégis sikeres, mert emiatt egy szingapúri cég renoméja is jóval magasabb.
Aztán, amit érdemes tudni, hogy például a világ legerősebb pénzintézete a szingapúri OCBC offshore bank. Egyébként az összes svájci és liechtensteini magánbanknak van fiókja (leány jellegű vmik) Szingapúrban, és egyértelmű, hogy a két városállam (HK a másik) lesznek a világ legjelentősebb vagyonkezelési központjai lenyomva Londont és New Yorkot, akár már öt év múlva, amire azért kevesen számítottak. Személyes kedvencem pedig az, hogy amikor nálunk a legjobban tombolt a válság, akkor Szingapúrban minden épület külső designra költött összeg kétszeresét lehetett levonni az adóból. Ez történelmi városainkat ismerve nem annyira érdekfeszítő, de ahol csupa ezer emeletes üvegcsoda épül, ott vmi fantasztikus különbséget jelent.
Meg miért is lennénk mi Európa Szingapúrja, amikor lehetünk Kambodzsája is, olcsó piával, jó kurvákkal és rozsdás Kalasnyikovokkal?
kamerasmobil 2011.12.28. 00:05:51
Ne emeszd magad az alapossag hianyan inkabb keszulj arra hogy hamarosan viral lesz a bejegyzes :)
Tonohaver 2011.12.28. 00:16:22
Viral tán nem lesz, de illenek' frontoldalon sem forever!
Zka · http://www.youtube.com/watch?v=_wpDbI1gca0 2011.12.28. 00:20:08
Interlock (törölt) 2011.12.28. 00:37:13
Grat a poszthoz, tetszett :-) Még jobban tetszene, ha alkalomadtán felelős emberek is elolvasnák, értelmeznék. Kár, hogy ez pont a felelős embereken múlik.
nemzetikonyves · http://www.gyepu.hu 2011.12.28. 00:53:31
Persze a nacionalizmus fikázása mint alap elvárás a mainstream mediában illetve a masírozók demagóg felemlegetése nem maradhatott ki, hiszen ez kötelező manapság, hogy szalonképes legyen valaki, holott kb. a sokat szídott Orbánék alatt az utóbbi időszakban nem sok egyenruhás felvonulásról lehetett hallani, illetve hogy milyen bőrszínűeket kell akasztani jövő héten, ezek is maximum akkor érték el a nemzetközi ingerküszöböt, ha a Cohn Banditának sírva árulkodtak az itteni eszmetársai.
A többi részével a cikknek nagyrészt egyetértek, szerintem alapos munka, de én úgy gondolom, hogy a nacionalizmus nem maga az ördög vagy sátán, sőt még egészséges dolog is tud lenni az országra nézve, ha értelmesen csinálják és nem az állítólagos idegengyűlöletben merül ki, hanem pl. a hazai vállalkozások, gazdaságok előnybe hozásában a külföldiekkel szemben.
További sok sikert, hasonló cikkeket és Boldog Újévet kívánok.
Anyámasszony_sanyija 2011.12.28. 01:10:55
Anti Social (törölt) 2011.12.28. 01:43:42
köztes fázisokat nem tudsz elképzelni?
Tapogatott Kukorica 2011.12.28. 02:36:29
Ezt irta Zsolt. Skot vagy buzi vagy-e? :D
Amugy tetszett a poszt, elismeroen csettintettem a vegen es haraptam a szendvicsembe utana.
fchris82 2011.12.28. 02:44:47
- vakcsoportok
- elsősorban mindenki csak ember és aztán bármi más
- egységben az erő
- nem kell feltalálni a spanyol viaszt, körbe kell nézni
A nacionalizmus egy tipikus úgynevezett vakcsoport. Ez olyan, amikor bizonyos tulajdonságok mentén csoportokat képeznek emberek - szurkoló táborok, családok, egy nemzethez tartozók. Ez általában azonban gyerekes és nagyrészt hülyeség, nélkülöz mindenféle racionalitást - ha úgy tetszik, szakmai érvet -, de érzelmekre apellál - az embereknek fontos a csoporthoz tartozás -, és emiatt könnyen eladható. Egyszerűen mondva: Azért, mert magyar a foci, attól még egy nagy rakás szar. És azért, mert Egerszegi olimpiai bajnok volt, attól még a szomszéd Zsófi lehet, simán belefullad a medencébe. A két dolognak - magyar -, semmi köze az eredményhez. Ismétlem, semmi. Hosszú, kemény és kitartó munka van mögötte, amit ő ért el, az ő sikere, nem a Magyaroké, mert pl személy szerint te mit tettél le az asztalra, hogy ő olimpiát nyerjen? Nem te keltél hajnalok hajnalán, hogy edzésre menj, és nem te dolgoztad ki a beled az ő sikeréért, tehát a magyarok 99%-nak nincs oka igazából - racionálisan nézve - "büszkének" lenni Egerszegire, mert semmi, de semmi köze az eredményéhez. Valószínűleg sörrel a kezükben nézték a fotelből az eseményeket.
Ezzel már rátértünk a második pontra, mégpedig arra, hogy embereket kellene vizsgálni és szemlélni, nem pedig ezen buta csoportok mellett sztereotípiák alapján utálni és megvetni a szomszéd államokban élőket, ahelyett, hogy együtt dolgoznánk, tanulmányoznánk egymás kultúráit, tanítanánk és tanulnánk. Nem minden román büdös tapló paraszt és nem minden magyar jár(t) lopni Bécsbe. Ugyanaz, mint az előző, csak itt össze nem függő tulajdonságok alapján éppen megbélyegeznek más nemzeteket. Egyik nemzet sem jobb a másiknál, nincs oka szégyenkezni senkinek, és ugyanígy nincs oka senkinek sem joga magát felsőbbrendűnek vagy fontosabbnak feltüntetnie.
"Ez csapat játék". Szerinted melyik focicsapat lesz sikeresebb? Amelyik összedolgozik, vagy amelyikben mindenki önző és még a kapus is magának akarja a gólt?
Minden olyan "elmélet" - nacionalizmus, bolsevizmus -, amiben vmi mentén csoportokat képeznek és nem az egyéni teljesítményt ismerik el, nézik, az de, ördögtől való, mert ellenségképeket gyárt olyan vonal mentén, aminek semmi értelme. Ha egy hármas állampolgár, román bantunéger lesz a pénzügyminiszterünk és használható gazdaságpolitikát folytat, akkor az nekem tökéletesen megfelel, csak azért nem lesz vmi jobb, mert "magyar", és nem lesz rosszabb sem, mert nem.
A spanyolviaszos példával pedig arra akartam célozni, hogy nézz körbe a világban, hol, mivel próbálkoztak, és mi lett az eredménye. Kína világhatalom volt anno, mikor úgy döntött, bezárkózik, aztán emiatt a végén simán gyarmatosították szinte. Nem igazán tudsz olyan államot mondani, ahol felemelkedést, fejlődést hozott volna az elzárkózás, de hasonlattal sem tudsz jönni, amiben a "csapatjátékos - egyéni boldogulás" versenyben az egyéni boldogulás lenne a nyerő.
Tudom, egy szar alak vagyok, mert azt gondolom, hogy a magyar tolvaj is tolvaj és a román mérnök is szakember...
Deres · http://textura.blog.hu 2011.12.28. 05:19:10
Mindazonáltal nem lett Szingapúr a vágyaim netovábbja, de Magyarországnál sokkal szívesebben élnék ott.
preddy 2011.12.28. 05:38:39
Aki nem tud arabusul, ne kritizáljon arabusul...
kpityu2 2011.12.28. 06:44:47
Úgy érzem, a blogíróban valami ellenállhatatlan vonzódás van a kereskedelem, mint a jólét forrása felé.
portugéza 2011.12.28. 07:23:16
Azzal, hogy piacképtelen, értéktelen végzettségeket igazoló papírosokat nyomunk a szegények kezébe, még nem lesznek kisegítve. A műszaki és természettudományos képzések finanszírozott keretszámai nem csökkennek. Nem hinném, hogy az elhelyezkedést biztosító végzettségek felé terelés hátrányos lenne bárkinek is, kivéve, akik hobbiból akarnak mondjuk szabd bölcsész oklevelet maguknak, majd elhelyezkednének egy tök más területen, ahol (jobb esetben szellemi) segédmunkát végeznek. Ráadásul reál területen néhány kivétellel a minimális közelében vannak a bekerülési ponthatárok, úgyhogy nincs ott nagy verseny, a szegények is be tudnak jutni.
Plusz: szegény nem feltétlenül= okos, szorgalmas, tehetséges.
Hogy Szingapúrhoz is kapcsolódjak: a legjobb külföldi oktatókat, kutatókat, ösztöndíjak révén a tehetséges diákokat (doktori szinten elsősorban) képesek az országba vonzani. Ez is hozzájárul az oktatásuk színvonalához, nyilván ehhez nem kevés pénz kell. De a kutatóközpontjaik a mérnöki, informatikai, élettudományi és ezek határterületein képesek hosszú távon profitot termelni. Az eredményeiket kiaknázó cégek alapításához, működtetéséhez szintén jók az adottságok - ki van ez találva rendesen. :)
Roy 2011.12.28. 08:11:19
komisz_kölök 2011.12.28. 08:21:04
Topham Hatt 2011.12.28. 08:32:07
Az oktatással kapcsolatban: másodkézből tudom, hogy Szingapúri oktatásban a tehetséget és nem a lemaradottakat/leszakadókat/szegényeket támogatják, mert felismerték hogy míg ez utóbbi egy feneketlen zsák amibe vég nélkül lehet önteni a pénzt különösebb eredmény nélkül, addig a tehetségtámogatás rövid távon is kifizetődő. És hát ott nem érzelmi alapon megy a pénzek elköltése, hanem aszerint, hogy megéri-e vagy sem. Persze idehaza ez egyenesen eretnekség lenne, hisz ki hallott már olyat, hogy a közpénzekből ne az elesetteket/hátrányoshelyzetűeket/szegényebbeket próbálnánk felzárkóztatni függetlenül attól hogy döntő többségükbe vajmi kevés tehetség szorult. Az ő támogatásuk szinte alig valami eredménnyel jár, miközben a tehetség támogatása a teljes népességet emelné sokkal kevesebb ráfordítással, ráadásul motiváló is, míg a tehetségtelenek támogatása "alanyi jogon" eléggé demotiváló társadalmi szinten (miközben persze nagyon kedves, "jótét léleki" cselekedet).
Azért is tetszett ez a cikk, mert elgondolkodtatott azon hogy hogyan lehet egy ország államközpontú de mégis kapitalista, ami mindeddig nekem egymás szöges ellentéte volt. Viszont valóban, Szingapúrra azért nem áll a szokványos szocialista/kapitalista megközelítés, mert itt maga az állam működik úgy mint egy kapitalista vállalat, ami tudja hogy vagy hatékony lesz, vagy rövid távon megszűnik. Egy hagyományos szocialista/szociáldemokrata országban az adóztatásból befolyt pénzekre mint "ingyen pénzre" tekintenek, amit aztán valamiféle preferencia alapján (leginkább valamilyen ideológia/"holdudvariság"/politikai előny/népszerüségnövelési lehetőség és nem a lehető legjobb megtérülés/hatékonyság mentén) az aktuális politikai vezetés szór szét.
Érdekes módon itthon a legnagyobb "vérciki" kapitalistának vallani magadat. Inkább legyél szocialista, az vállalhatóbb. Vagy ne mondd hogy szocialista vagy, szóban ítéld el őket, de cselekedj úgy mint egy vérbeli szocialista (lásd Fidesz) - államosíts, hirdesd a vagyon újraelosztását, csinálj bűnbakot a multikból, bankokból, erősítsd azt a gondolatot hogy a boldogulás letéteményese az erős állami befolyás, az "ingyenes" ellátások fenntartása, és a bűvös szó, az "állami támogatás" (az "ingyen pénzből"). Ebből gondolom hogy itthon jelenleg négyféle szocialista párt van versenyben. Egyik egy kicsit zöldebb, a másik kicsit radikálisabb, a harmadik kicsit populistább, de mindegyik alapja lényegében ugyanaz. Kár hogy ez nincs néven nevezve, simán elhiszik a "jobboldali" szavazók hogy ők a szocialisták ellentétei. Miközben itthon az ugyanaz a szocialista ideológia, csak pepitában, egy kicsit más szinezékkel. Elég csak arra gondolni hogy itthon "szoci kontra jobboldali" van "szocialista kontra kapitalista" helyett. A kapitalistaság itthon egyenlő magával az ördöggel.
(kicsit talán off: akit behatóbban is érdekel ez a téma, annak ajánlom ezt az oldalt: www.aahsz.hu/modern_rabszolgasag.html )
kicsijuti 2011.12.28. 08:45:54
Link Elek 2011.12.28. 09:01:03
en szeretek ismeretlen varosokban császkálni.
minden keresztezodesnel random dontom el, hogy merre menjek tovabb. ( jatek folyatasa, hogy emlekezetbol/IQ-bol rovidebb uton megyek haza :)
egy ilyen alkalommal szingapur belvarosaban ket nagy ut keresztezodese kozeleben belefutottam egy arboretumba. semmi kerites, csak jardak, padok es vagy 100 kulobozo fa/cserje, felirattal, hogy mi micsoda.
ez az:
maps.google.com/maps?q=Istana+Park+Singapore&hl=en&ll=1.299151,103.844831&spn=0.001654,0.002411&sll=1.299143,103.844605&sspn=0.001654,0.002411&vpsrc=6&hq=Istana+Park&hnear=Singapore&t=h&z=19
g.co/maps/mqtwf
capacete 2011.12.28. 10:31:53
Az összes térségbeli ország közül nálunk a legkisebb a növekedés (legnagyobb a visszaesés), amihez talán a kormány gazdaságpolitikájának is van "némi" köze. Sajnos, nálunk a gazdasági miniszter láthatatlan eredményekre büszke, máshol beérik a láthatóval is...
mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.12.28. 15:49:24
könnyedén lehetnénk a térség vezető állama, ha egy minimális agy szorult volna a kormányba.
(ilyen szempontból az előző kormányok is elég szarok voltak, de ők legalább nem teremtettek totálisan befektető-ellenes hangulatot, és nem rángatták zsinóron a gazdaságot össze-vissza)
20 éve az elvesztegetett lehetőségek országa vagyunk.
belzebubó 2011.12.28. 15:52:48
Chinese New Year Hong Baoban adják a súlyos százezreket, itt ez nem annak számit, hanem kinai újévi meglepinek...
Az oktatás tekintetében a poszt nem reális, fél millió fehér ember van itt, mert nélkülük nem nagyon működne itt semmi, inkl. Singapore Airlines sem.
Szinte naponta látom a bankban, hogy hozzák a tintapárnát, mivel irástudatlanok még mindig sokan vannak.
Az, hogy egy szinga 12 órát ül a munkahelyén, nem azt jelenti, hogy produktiv. Egy OECD felmérés alapján a németek töltik szinte a legkevesebb időt a munkahelyükön, mégis hol tartanak. Itt benn ülnek, de minek??? Mert nemigen produktivak. Ha valamit el kell intézni a fehér főnöknek szólnak.
Szingapúrnak elsősorban onnan van pénze, hogy szinte határtalan a pénzmosás és idehordja a sok gazdag kinai a korrupcióból származó pénzét amit ingatlanba fektet, az ingatlant pedig állami cégek épitik, átlag szingapúri lakás amiben főleg mi fehérek lakunk szingák csak 15%-a lakik ilyen condominiumokban, 1,5 millió dollár. Ebből 1o-2o-asával vásárolnak a kinaiak és úgy hordják a tömbaranyat, hogy a légitársaság már jegyet vetet a táskának, amiben hordják, mert a bőröndtartók folyton meglazultak a súlytól. Ne is legyen Mo. Szingapúr, ahol ma egy esztergomi kis Suzuki Swift 86.ooo dollár, ami jelenleg 15 milla. Ilyen autóárak mellett legyen is jó közlekedés! A nemlétező szociális rendszerre a posztoló ki sem tért, arról nem is beszélnék. Örüljetek, hogy nem lett Mo. Szingapúr. Ja és az miniszterelnök éves fizuja 3 millió. Dolllárban. 5oo millió forint.
Topham Hatt 2011.12.28. 23:18:29
:D
belzebubó 2011.12.29. 04:22:15
belzebubó 2011.12.29. 04:30:06
Par szazezres miniszteri fizetesek miatt, hogy megy a siras Mo- on, nem tudom, ha szazmilliosok lennenek mint itt, akkor mi lenne. Egyebkent ezt nagyon sokan biraljak es kozponti kerdes minden szingapurinal kiveri a biztositekot. Na ilyenek maradtak csak ki a posztbol...
Zsoolt · http://www.annyit.blog.hu 2011.12.29. 09:52:33
Tintapárnázó, írástudatlan embereket igen én is láttam az idősebb generáció tagjai között. Tudod ők abban a gyarmati Szingapúrban kaptak még oktatást, amit az a kurvafasza félmillió fehér ember szervezett nekik akkor, amikor Szingapúr irányítója angol kormányzó lehetett csak.
"A fehér ember működtet ott mindent a helyi lakosok csak bejárnak dolgozni de minek" típusú hozzászólásod inkább téged minősít mint Szingapúrt, remélem ezt a nézetedet ott is ilyen magabiztossággal adod elő mondjuk a hivatalokban, amikor meghosszabbítod tartózkodási engedélyed.
Nekem nem az életképtelen butaság jön le abból, hogy ők nem csak egyszerűen odahívják a kozmopolita fehér embert, hanem még jól le is húzzák. Téged olvasva ezt nem is bánom annyira, de a jelek szerint még így is win-win szituáció a dolog, mert valahogy csak ott maradtál egy nyomorúságos kondóban agyonra elnyomva.
Topham Hatt 2011.12.29. 10:47:12
Zsoolt · http://www.annyit.blog.hu 2011.12.29. 10:59:50
Van egy jómódú amerikai ismerősöm, aki kint élt, de levesztette a munkáját és bármilyen menő volt korábban azonnal kitessékelték (nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét). Ez is a recept része...
Topham Hatt 2011.12.29. 11:09:56
belzebubó 2011.12.29. 14:00:03
2011.12.31. 13:48:19
Azért nagyon kíváncsi lennék, hogy mit csinálnának mondjuk 100.000 igazi, tőrőlmetszett romával...
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.12.31. 13:51:18
Marha egyszerű. Azok egy része integrálódna, a többi elmenekülne. Ott nincs más opció, dolgozol, vagy éhen halsz. Viszont nem csinálnának belőle etnikai kérdést.
Zsoolt · http://www.annyit.blog.hu 2011.12.31. 13:52:46
sam2sam 2012.01.03. 13:56:19