HTML

Facebook

...és még annyit, hogy

Ami eszembe jut, mert nem kell mindig tematikusnak lenni.

Társadalom

Bejegyzések

Friss topikok

HTML doboz

 

2009.06.20. 20:08 Zsoolt

Svéd asztal Károly herceggel

 

Megint volt egy sajátos álmom tegnap éjjel.
 
Skóciában voltam, egy fogadáson, ahova hivatalos volt Károly herceg és a nője is. Nagyon készültem, fogalmazgattam magamban, miről beszélgethetnék én Károly herceggel. Szépen végiggondoltam, hogy a Diana hercegnős témákat udvariasan kerülni fogom, és majd inkább fiai afganisztáni szerepvállalásáról, helikoptervezetésről és a krikettről fogunk elbeszélgetni.
 
Nehéz fa asztalokkal volt tele a terem, valami régi vár lehetett a helyszín. Az egyik hosszú asztal svédasztalszerűen volt telerakva kajákkal. Ott láttam meg először Károly herceget, ahogy az asztalt méregette vajon miket szedjen a tányérjára.  
 
Egy karnyújtásnyira voltam tőle, felém fordult és én hirtelen azt se tudtam mit mondjak. Fogalmam sem volt hogyan szólaljak meg, zavaromban magyarul tettem és egy bizonytalanságba fulladó „jó napot felség!” hagyta el a számat. Amint kimondtam már éreztem, hogy ez nem az, hogy nem magyarul kéne, hogy a felség lehet, hogy csak királyoknak jár, ő meg csak egy herceg. De egyébként is lehet, hogy nem is felség, hanem fenség, de mindkettő annyira bénán hangzott az én számból, hogy elszégyelltem magam
 
Miközben rajtam eluralkodott a remegő bizonytalanság ő egy félmosollyal felém biccentett és tovább mustrálta az asztalon lévő választékot. Hogy tudjak mit kezdeni a végtagjaimmal hirtelen én is az asztal felé fordultam, és mint aki rettenetesen éhes a számba tömtem az első kezem ügyébe akadó dolgot, egy hosszú újhagymát. Éreztem, hogy ismét nem a legszerencsésebb lépésre szántam magam, mert rettenetes szaga volt a hagymának és még kilógott a számból a zöld vége, amikor Károly herceg mostani nője termett mellettem.
 
Széles mosollyal megjegyezte, hogy nem is tudta, hogy a hagymának azt a zöld végét is meg lehet enni. Én egy szót se tudtam szólni, de most már azért, mert tele volt a szám. Igyekeztem minél gyorsabban leküldeni, de nagyon nem mertem kinyitni a számat a hagyma bűze miatt, egybe meg azért nem ment le. Kamilla (azt hiszem így hívják) nem várta meg, hogy végezzek, mintegy magában folytatta a beszélgetést. Mint aki csak feledékeny megjegyezte, hogy ő..dehogynem…hiszen most már emlékszik, hogy a zöldet is belevágjuk, amikor apró karikákra vágjuk azt a hagymát. S már fordult is tovább, mert valaki szólt hozzá.
 
A trónörökös házaspárral folytatott igen hasznos eszmecserém után szerettem volna láthatatlanná válni és a terem másik végében lévő kisasztalomhoz ódalogtam, ahol a hagymát nyugodtan rágcsálva, kicsit a tányér fölé hajolva csendben lenyeltem azt.

 

--- 20100108

Szólj hozzá!

Címkék: skócia hagyma herceg károly é:károly herceg


A bejegyzés trackback címe:

https://annyit.blog.hu/api/trackback/id/tr461197502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.