Annyira kellett ez már nekem, mint mobiltöltő a Nokiának! Mert az ember lassan megadja magát. Kezdtem már elhinni, hogy most már mindig így lesz, és reggel csak úgy lábbal tapogatózva lehet kimenni a kapun, mint az aknát kereső szovjet katona, és hogy két-háromszor is lemegyek…