...és még annyit, hogy

A moszkvai Seremetyevo reptéren ért az orosz Győzelem napja május 9-én reggel. A Vörös téren tartott parádé miatt nem engedték felszállni a tallinni gépet (meg semmilyen más gépet), s ha már ott ragadtunk egy röpke órára, hát én is, mint mindenki, a nagy kivetítők egyikén néztem Putyin beszédét, és az azt követő katonai parádét.

Aztán felszálltam végre a gépre és ezt rakták az ölembe szendvicses dobozként, ami a képen van. Belém nyílalt az a durva ellentmondás, ami ezt a kardcsörtető nyugat-ellenességet itthon és Oroszországban is kíséri. Hogy mindeközben a javai, juttatásai, a nyugat életformája és életszínvonala azért nagyon is kellenének. Audi 6-osokból és Volkswagen kisbuszból hanyatló Európáról papolni az igazán autentikus. iPaden illiberális alkotmánytervezetet írni, vagy az oroszok esetében a csemetéket rendre svájci és angol magániskolákba járatni. Baszott nagy Toyota teherautóból a jogegyenlőséget hirdetőket meggyomrozni.

Hazugság az egész. Arcpirító parasztvakítás, ami miközben ostorozza a nyugatot, annak minden előnyét és gyümölcsét - kizárólag a maga számára - élvezi.

Eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne ha valami oknál fogva a nyugati márkák és szolgáltatások hirtelen elérhetetlenné válnának ezekben az országokban. Kikapcsol az Apple store, elfogynak a sportcipők, nem működik a Facebook, sőt internet sincs, hiszen az a liberális métely terjesztője, miniszterelnök úr meg járhat Zaporozseccel mert nem szállít a Volkswagen.

Megnézném meddig tartana ki a konzervatív nemzeti forradalom nyugatellenes torzója..

Amikor a választás éjszakáján olyan 20%-os feldolgozottság körül megláttam a HVG.hu első ilyen térképét, akkor ugyanúgy összeszorult a gyomrom, mint 2012-ben az első Békemenet alkalmával, amikor az elhaladt a maga tömegével az orrom előtt az Oktogonnál.

Ilyen mértékű narancssárgulásra nem számítottam és a választási eredmény számomra azt üzente, hogy mindenféle ízléstelen szavazókerület módosítás és egyéb machinációk ellenére ilyen eredményt nem lehet elérni valós támogatottság nélkül. Tulajdonképpen túlbiztosították magukat a fiúk, ezt a választást simán hozták volna mindenféle kavarás nélkül is. Bármilyen választási rendszerben.

Kimondani tehát azt kell tudnunk, hogy Magyarországon létező, erős támogatottsága van mindannak, amit ez a kormány az eltelt 4 évben tett. A Jobbik erősödése pedig elsősorban azt üzeni számomra, hogy a kormánnyal szemben megfogalmazódó elégedetlenség egy markáns része a másik irányból elégedetlen. Magyarán még ennél is radikálisabb elmozdulást akar a demokratikus értékek felől.

Arra már régen rájöttem, hogy a hagyományos politikai kategóriákkal lehetetlenség leírni a magyarországi társadalmi és politikai viszonyokat. Habár jelzőket aggatunk egymásra (jobbos, balos, ballibsi, fasiszta) ezek legfeljebb indulatszóként használhatóak, tartalmukban nem sokat mondanak el.

Olyan dimenziókat kezdtem el keresni melyek elemeire bontják ezeket a kifejezéseket, akár olyan áron is, hogy felülírják a besorolásokat. Hamar kiderült persze, hogy előttem ezt mások már megtették. Így botlottam a Forsense Intézet elemzésébe, ami egy 1513 fős mintát lekérdezve 2009 elején vizsgálta a magyar társadalom értékrendjét. A tanulmány az akkori politikai palettát vetette össze az általuk feltárt értékrenddel. A politikai paletta 2009 óta jelentősen módosult, az értékek azonban ennél lassabban változnak. Van értelme az akkori felvétel eredményeit összenézni a mostani eredményekkel:

A szerzők által felállított klaszterek már nevükben is sokat elárulnak az egyes csoportokról:

Pusztán a fenti táblázatra nézve, a különböző értékeket valló csoportok megoszlását látva nincs mit csodálkozni a 2014-es választási eredményeket illetően. A FIDESZnek a választási rendszer lejtőivel meg a töredékszavazatok perverz elosztásával lesz meg a kétharmada, de a magyar társadalom értékrendje alapján meg van az anélkül is.

A kutatók tanulmányából kigyűjtögettem az egyes csoportok legfőbb jellemzőit.  Ezeket részleteiben megnézve már arról is lehet némi képünk, hogy az egyes konkrét kormányzati intézkedések miért nem váltottak ki nagyobb tiltakozást. Mert pontosan azoknak megfelelő értékeket vall a magyarok többsége és ezen történetesen a pártszimpátia sem változtat sokat. Hát nézzünk bele a tükörbe egy kicsit.

Paternalisták

25,7%-a a megkérdezetteknek ide sorolható, ráadásul a paternalizmus egyáltalán nem az idősebb korosztály jellemzője kizárólag. A 40 év alattiak egyharmada ide sorolható. Az ebbe a csoportba tartozók jellemzői:

1. Intézményi bizalom rendkívül alacsony szintje legyen szó akár hazai, akár nemzetközi intézményekről 
2. Közéleti passzivitás és kívülállás
3. Paternalista szemlélet és zárt gondolkodás
4. Nem igazán vallásos, de a család szerepét kiemeltnek tartja életében
5. Az átlagnál erősebb az országhoz, mint földrajzi egységhez tartozás érzése, zártság Európával és a világgal szemben
6. A magyarságtudat inkább a bevándorlókkal és külföldi munkavállalókkal szemben érzett erős ellenszenv formájában ragadható meg
7. A gyereknevelés kapcsán engedelmességre, jó modorra, takarékosságra nevelés. 
8. Itt a legmagasabb az állami ellenőrzés és beavatkozás valamint az egyenlőség mellet kiállók aránya. Az egyéni erőfeszítések ösztönzésének elutasítása.
9. Többségük inkább az állami  tulajdon növelése mellett áll ki és közel 60% azok aránya, akik szigorúbb ellenőrzést szeretnének látni a vállalatokkal szemben. 80% bizalmatlan a nagyvállalatokkal szemben.
10. Erősen felülreprezentáltak ebben a csoportban az életük alakulásával elégedetlen emberek és mindössze 16%-uk bízik az emberekben. Éles határ húzódik a személyes és családi tér, valamint a külvilág között. Ezen a körön kívül a szolidaritás rendkívüli mértékben alacsony.
11. A paternalistákat mind az öt csoporttól megkülönbözteti intoleráns karakterük. Kiemelkedően erős a más etnikai csoportokkal szembeni elutasítás legyen szó más fajokhoz tartozókról, muzulmánokról, zsidókról vagy romákról.
12. Az ide tartozók 2/3-a tisztán materialista értékeket vall, az átlagnál erősebben jelenik meg a rend iránti igény.
13. Az ide tartozók egynegyede kétségeit fejezi ki a demokrácia működésével kapcsolatban. 50%-uk szerint a demokrácia nem hatékony eszköze a közrend fenntartásának és szerintük demokráciában rosszul működik a gazdaság is.

Nyitott konzervatívok

A társadalom 21,6%-a tartozik ide, ez a második legnépesebb csoport és ez tekinthető a leginkább polgárinak. A 40-50 év közöttiek határozzák meg ennek a csoportnak a korösszetételét, de a 30-39, 50-59 éves korosztály is jellemző. A csoport jellemzői:

1. Magas a felsőfokú végzettségűek aránya
2. Nagy az intézményekbe vetett bizalom, a normák, szabályok átlag feletti tisztelete. Nagy a respektje a nemzetközi szervezeteknek EU, NATO, ENSZ.
3. Fontos a hagyományos közösségek értékeinek továbbvitele, a tradicionális-vallásos világhoz áll közelebb, 80% hisz Istenben azonban az egyház szerepével kapcsolatos kérdésekben inkább szekuláris nézeteket vall. 
4. Erős családcentrikusság. Az ebbe a csoportba tartozók meghatározó része gyereket nevelő, családos ember.
5. Hazaszeretet és nemzeti érzés kérdésében határozott, de racionális elemekkel átszőtt patrióta attitűd, ami ugyanakkor nem zárja ki a világra való nyitottságot. 
6. Engedelmesség-önállóság dimenziójában inkább az önállóságra, személyes felelősségre, kreativitásra való nevelést hangsúlyozza, ugyanakkor jónak látná ha erősödne a tekintélytisztelet.
7. Az individuum önálló cselekvőképességének fokát mérő zártság-nyitottság dimenziójában a magyar átlagnál közelebb vannak a nyitottabb európai mintákhoz. Például az átlagnál nagyobb mértékben gondolják azt, hogy az emberekben meg lehet bízni, fontosak a személyes kapcsolatok.
8. Több mint 50%-uk gondolja úgy, hogy jelentős hatással bírnak saját életük alakítására, és a saját életükkel való elégedettség is ebben a csoportban a legnagyobb. Ennek megfelelően az állami szerepvállalással szemben itt inkább az egyéni felelősségvállalást tartják fontosnak. Gazdasági kérdésekben inkább liberális piacpárti, az egyenlőtlenségeket a modern haladás sajátjának tekinti. Ugyanakkor itt is megfigyelhető elégedetlenség a nagyvállalatokkal szemben amik felett nem bánnák ha nagyobb ellenőrzés lenne.
9. Kiemelkedőek ebben a csoportban a demokratikus attitűdök. 90%-uk jónak vagy nagyon jónak tartja a demokráciát, nagy ebben a csoportban a politikai aktivitás és érdeklődés
10. Jellemző rájuk a környezettudatosság és a nyitottság más nemzetek, kultúrák értékeinek befogadására, vagy például-e csoport 80%-át nem zavarná ha szomszédságába meleg párok költöznének.

 Tradicionalisták

A válaszadók mintegy 19%-a sorolható ide. Jellemzően (de nem kizárólag) 60 évnél idősebb, tradicionalista nézeteket valló, vallásos emberekről van szó. Jellemzőik:

1. Sok közöttük a nő, özvegy, az alapfokú végzettségű és alacsony jövedelmű ember
2. Ők adják ki a magyar társadalom "egyháziasan" vallásos rétegének a felét.
3. Kiemelt szerepe van a házasság értékének, és a házasság alapja szerintük a kulturális azonosság, az érzelmi kötődés és az anyagi biztonság mellett a kölcsönös házassági köteléket tekintik fontosnak.
4. Kiemelt szerepe van az erkölcsnek, munkaerkölcsnek, pregnáns véleményük van az abortuszról és mindenféle szexuális engedékenységről. Ők ítélik el legjobban a csalást és bármilyen törvényszegő magatartást.
5. Az ide tartozók háromnegyede jónak tartaná ha a közeljövőben erősödne a tekintélytisztelet, a társadalmat meg kell védeni mindenfajta változástól. A nevelés esetében a vallásos nevelést az intézmények esetében az egyházi intézményeket preferálják.
6. Az idetartozók körében a legjellemzőbb a kulturális és etnikai nemzet preferálásának nézete.
7. Gazdasági kérdésekben a csoportnak nincs határozott karaktere, enyhe többségben vannak az állam szerepét hangsúlyozó etatista vélemények. Inkább támogatják az egyenlőbb jövedelemeloszlást és a nagyvállalatok nagyobb fokú ellenőrzését.
8. Alacsonyabb jövedelmi helyzetük ellenére itt is sokan gondolják azt, hogy befolyással bírnak életük alakulására. Habár jellemző a távolságtartás, egy homogén közegben nyitottabbak az emberek felé és itt a legnagyobb a bizalom a legitimációs intézmények iránt.
9. Faji és vallási alapon nem nagyobb az átlagnál az intolerancia ebben a csoportban, azonban itt a legmagasabb a homoszexuálisok elutasítása.
10. Valószínűleg a csoport vallásos karaktere és feminin jellegének köszönhetően itt tapasztaljuk a legerősebb szolidaritást más, hátrányos helyzetű emberek irányába.
11. 59%-uk úgy gondolja, hogy az ország legfontosabb feladata a rend megőrzése. Határozottan érvényesül a jól működő hierarchiák igény. A kormánydöntésekbe történő beleszólás kérdésében az átlagnál kisebbek a csoport igényei, ugyanakkor egy a parlamentet is háttérbe szorító erőskezű vezető támogatottsága is itt a legnagyobb illetve még egy ennél autokratikusabb rendszernek is lennének támogatói ebben a csoportban. A demokrácia lehetőségeinek és intézményeinek használatára itt a legkisebb az igény.  

Idős bezárkózók (poszt-szocialisták)

A teljes minta 16,3%-a tartozik ebbe a csoportba. A legtöbben itt is 60 a évnél idősebbek vannak. Magas az alacsony végzettségűek és alacsony jövedelműek aránya.

1. A tradicionalistákhoz képest itt alacsonyabb az erős vallási kötődéssel bírók száma, azonban itt is jellemző a hagyományos értékek tisztelete.
2. Az önállóság, a képzelőerő helyett itt is az engedelmességre nevelés a kitüntetett jelentőségű a gyermeknevelés kérdésében.
3. Ebben a csoportban a legnagyobb azoknak az aránya, akik szerint nem lehet megbízni az emberekben, azok ugyanis folyamatosan megpróbálják kihasználni a másikat. Ennek megfelelően a szolidaritás szintje is itt a legalacsonyabb, az ebbe a csoportba tartozókra jellemző a bezárkózás.
4. Igen erős a paternalista-etatista attitűd, az átlagnál határozottabb a kiállás az állami beavatkozás mellett a piacpárti nézetekkel szemben.

Individualisták

Ebbe a csoportba leginkább a (poszt)modern, új értékek mellett kiállók találhatók. A megkérdezettek 8,9% tartozott ebbe a csoportba. A 18-39 éves korosztály képviselői közül találunk sokakat itt, és a következők jellemzik őket:

1. Elutasítják a hagyományokat és a hagyományos erkölcsi értékekkel szemben is elutasítók.
2. Magas a csoportban a különélők, illetve nőtlenek/hajadonok aránya, és nyilván a korösszetételnek is köszönhetően itt a legnagyobb a gyermektelenek aránya. Felülreprezentáltak a csoportban a közép és felsőfokú végzettségűek. Inkább férfiak és magasabb jövedelműek. 
3. A vallásosság nem jellemző a csoportra. Az átlagnál engedékenyebbek a szexualitás terén, és a normaszegéssel szemben is. Nyitottak az új utakra, kísérletekre.
4. Itt is lokális képet mutat a földrajzi identitás, ami alatt a lakhelyet és környékét kell érteni, de ebben a csoportban gyakrabban említik Európát. A nemzethez való tartozás érzése rendkívül gyenge ebben a csoportban, nem hisznek a kulturális vagy etnikai alapú nemzet fogalmában.
5. Erős távolságtartás mindenféle autoritással szemben. Nem tartanák jónak ha a jövőben növekedne a tekintélytisztelet, a nevelési elvek között leginkább az önállóságot és a kreativitást részesítik előnyben az engedelmességgel szemben.
6. Bizalmatlanság jellemzi ezt a csoportot, ez a csoport is azt gondolja, hogy mások megpróbálnák őket kihasználni. Azt gondolják a többség csak magával törődik, nem bíznak az intézményekben sem. 
7. Gyenge demokratikus attitűd, a politikától távolságot tartanak, de a közvetlen - intézmények nélküli - demokratikus részvétel felé nagyobb nyitottságot mutatnak.
8. Erősebb a tolerancia a más etnikai csoportokkal és a mások számára rendszerint zavaró csoportokkal szemben. Ugyanakkor alacsony szintű a szolidaritás ebben a csoportban. 
9. A legfontosabb jellemzők a vallástalanság, individualizmus, immoralitással párosuló nyitottság, tolerancia és multikulturalizmus.

Szabadelvűek

A válaszadók 8,4%-a sorolható ide. Sok tekintetben hasonlít ez a csoport az individualistákhoz. A lényegi különbségek:

1. Erős az Európához való kötődés, sokkal jellemzőbb a kozmopolitizmus, mint a lokalitás. 
2. Nagyon fontos a személyes autonómia de azzal együtt a felelősség is. Szolidaritást vállalnak más csoportokkal, és sokkal kevésbé engedékenyek morális, erkölcsi kérésekben és nincs akkora elutasítás a családdal, házassággal szemben. 
3. Inkább jellemző a környezettudatosság, jónak tartanák azt is, ha a jövőben nem az anyagi javakon lenne a hangsúly, hanem mondjuk a több szabadidőn.
4. Megbíznak a nagy nemzetközi szervezetekben és nem utasítják el a politikát.

Szingapúri barátaim társaságában töltöttem el pár napot, és ők ajánlották figyelmembe Stephanie Koh youtube videóját, ami hatalmas felháborodást váltott ki Szingapúrban. Engem a videó egészen más okból fogott meg, mint amiért megmutatták, de nézzük először az alaptörténetet.

A hölgy egy 21 éves helyi celebritás, aki az eltelt pár évben vált ismertté youtube videóiról, majd egy tehetségkutató szereplőjeként. A lány kétségtelenül tehetséges, a legnagyobb figyelmet talán ez a videója keltette, amiben az azóta unalmassá koptatott Gangnam Style-t adja elő akusztikus verzióban.

A videót több mint tízmillió alkalommal nézték meg a youtube-on, a hölgy csatornáját 150 ezernél is több ember követi. A botrányos videó azonban nem a zenéhez kötődik, hanem egy tehetségkutató kapcsán adott interjújához, amiben nem átallotta azt a kijelentést tenni, hogy ő nem túl büszke szingapúri voltára.

A kijelentés kicsapta a biztosítékot az 5 milliós városállamban, cikkezett róla a sajtó, kapott a csaj hideget, meleget. Reagálásképpen elkészítette ezt a videót, ami most majd másfél milliós nézettségnél tart és közel 10.000 kommentár érkezett rá.

https://www.youtube.com/watch?v=ydANJ5qLHG4 (sajnos a videó nem beágyazható)

A videóban pontokba szedve ad választ arra, miért nem büszke szingapúri voltára. Röviden én is pontokba szedem a számomra leginkább érdekes megjegyzéseit:

1. Szingapúr nem művészeknek való hely.

Nagyon jó hely, idetelepülő kozmopolita üzletembereknek és azoknak, akik orvosok, ügyvédek, mérnökök akarnak lenni. Minden más út szinte reménytelen ezen a helyen.

2. A szingapúriak igen szűk látókörűek

Kifogásolja, hogy az emberek egyszerűen beeszik a kormánypropagandát, amit a kormány által teljes mértékben uralt helyi média áraszt. Példának azt hozza fel, hogy a sajtó hatalmas sikerként értékeli, hogy Szingapúrban nincs minimálbér, s ennek ellenpontjaként a magas iskolai végzettséget nem igénylő munkakörökben (például pincérnő) is jól fizető ausztrál állapotokat idézi. (Ausztráliában tudatosan tartják magas színvonalon a hagyományosan alacsony keresetű állások béreit is. Egy pincérnő nem ritkán 21 dollárt is megkap óránként, míg az USA-ban vagy az itt idézett Szingapúrban 7-8 dolláros órabérrel kell beérniük az ilyen állásban dolgozó embereknek).

3.-4.-5.Szingapúrból hiányzik minden kreativitás, az emberek többsége szolgalelkű ennélfogva boldogtalan

Itt az oktatási rendszer egy komoly kritikáját hallhatjuk, ami ugyan magas színvonalon "termel" fegyelmezett és magasan képzett munkaerőt, azonban csírájában fojt el bármilyen kreativitást, újító szándékot és lázadást. Kreatív emberek számára az ország egy rémálom. "Homework robots", házifeladat robotok néven írja le a szingapúri diákok többségét, akik alaposan megtanulják ugyan a leckét, azonban ebben nagyjából ki is merül az életük. Az ország gazdagságához és anyagi lehetőségeihez képest ijesztően magas a tizenévesek öngyilkossági aránya.

Amiért az egész videót érdemes megnézni az az utolsó öt másodperc, amiben összefoglalja az őt ezekért a szavakért most hevesen támadóknak szánt üzenetét..:)

Tollat azonban nem azért ragadtam, hogy egy kontextusából kiragadott, általunk nehezen követhető helyi vitáról közvetítsek. Elintézhetnénk a dolgot annyival, hogy nagyon örülnénk neki, ha az lenne a legnagyobb problémánk, hogy a bődületes gazdasági teljesítményünk mellett/ellenére nem vagyunk eléggé kreatívak.

Ami nekem szemet szúrt és, ami miatt azt gondoltam, hogy ennek a lánynak számunkra is van egy üzenete, az a hihetetlen ellentmondás az általa megfogalmazott tartalom és a vizuálisan látott külsőségek között.

Amikor először megnéztem a videót a legelső gondolatom az volt, hogy most jól látom, hogy egy erősen affektáló, a hazai valóságshow-k szereplőire és közönségére emlékeztető kinézetű 21 éves csajszi a minimálbér jelentőségéről és az oktatási rendszer hiányosságairól beszél? Azonnal szemet szúrt valamiféle státusz inkonzisztencia.

A lány élő cáfolata annak, amiről beszél. Kiváló példája annak a tehetségnek és kreativitásnak, ami engem visszatérően lenyűgöz az új, felnövő generációban, amikor egyetemistákkal dolgozom. A válaszként megfogalmazott mintegy 13 perces videó kommunikációs szempontból komoly teljesítmény, szerintem ez egy remekmű. Habár az egész egy esetleges helyszínen, indulatosan elhadart beszédnek tűnik, én inkább nagyon tudatos és ügyes szerkesztési elveket látok. Van egy spontán, az "átlagos fiatal csaj" megjelenés, a vetetlen ággyal és spongya bobbal a háttérben. Ehhez hozzájön az időközben valószínűleg kitanult popkultúra gondos smink választása és a látogatottságot kb. megduplázó dekoltázs. Nagyon ügyesek az elhelyezett feliratok és az ezekre utaló kézmozdulatok, gesztusok. Ilyesmit csak gondos, tudatos szerkesztéssel lehet összeállítani. Az egész beszéd fel van építve, egyértelmű logika mentén pontokba szedve folyik magabiztos belső utalásokkal.

Tartalmi szempontból csak annyit, hogy a rangos National University of Singapore (NUS) professzorának Kenneth Paul Tan-nak egy 2007-es könyve nagyon komoly aggályokat fogalmaz meg Szingapúr végletesen egydimenziós társadalmi berendezkedésével kapcsolatban. A tudományos igényű publikációk szintjén ez az írás is a kreativitás teljes hiányát emeli ki, előrevetítve azt a problémát, hogy amennyiben Szingapúr nem változtat voluntarista, a multinacionális vállalkozásokat kiszolgáló, és ezzel a helyi lakosokat egy jómódú, ámde robotszerű működésmódba kényszerítő társadalompolitikáján, akkor hamarosan el fogja veszíteni térségbeli gazdasági vezető erejét.

Megtestesít ez a rövid videó valamit, amiről én nagyon sokat szoktam gondolkodni. Habár látszólag hatalmas botrányt kavart ez a lány, valójában egy nagyon fontos "társadalmi munkát" végzett el. Vajon hányan olvasták professzor Tan könyvét? Velem együtt talán pár ezren. Az ausztrál akcentust affektáló Stephanie Koh gyakorlatilag azonos üzenetét egy másik "nyelven" közvetítve másfél millióan látták eddig és majd 10 ezren szóltak hozzá. Ez már tényleg társadalmi szintű diskurzusnak tekinthető.

És akkor arról, amit ez az egész a mi magyar viszonyaink számára üzen:

Pár nappal ezelőtt egy valamikori egyetemi csoporttársammal beszélgettünk a magyar rendszerváltó értelmiség "magas kultúrájáról". Nekem van egy nagyon erős kritikám a magyar értelmiséggel kapcsolatban. Mégpedig az, hogy elfelejtettek kapcsolódásokat építeni a társadalomhoz. Van nálunk ebben is egy végletes szakadék. Lehet, hogy Nádas Péter vagy Konrád György tűpontos leírását adják a magyar társadalmi viszonyoknak, de amíg azok a gondolatok nem tudnak visszaköszönni egy Tóth Gabi videón, addig bármennyire is nagyszerűek és élesek legyenek ezek a gondolatok, egyszerűen nincsenek jelen a magyar közgondolkodásban.

Az így keletkezett űrt pedig betölti Selmeczi Gabriella vagy Török Zsolt, és közbeszéd, bármiféle érdemi társadalmi párbeszéd helyett marad a nemzeti konzultáció és a rezsicsökkentés lakossági fórumok. Annak pedig nem egy újabb Magyar Bálint könyvvel lehet nekimenni, hanem teljesen új kommunikációs megoldásokkal, amik ma a Stephanie Koh-hoz hasonló tizenévesek kezében vannak.