HTML

Facebook

...és még annyit, hogy

Ami eszembe jut, mert nem kell mindig tematikusnak lenni.

Társadalom

Bejegyzések

Friss topikok

HTML doboz

 

2013.09.25. 09:27 Zsoolt

Lezárás

2008 Novemberében kezdtem ezt a blogot írni. Írtam olyan 200-300 bejegyzést, eléggé változatos témákban. Nincs bennem egy állandóság, inkább olyan tudatállapotaim vannak, amik 5 év távlatában elég sokat változnak.

Ma se tudom mi egy blog. Elemzésnek kevés, diskurzusnak is, naplónak meg sok. Pedig minden közéleti vagy éppen szakmai okoskodás ellenére ez inkább egy napló volt. Kicsit, megmondom őszintén sajnálom, hogy ez a blog túlságosan elment közéleti témák felé. A kommentárok, a hozzászólások alapján úgy éreztem lett már egy soha ki nem mondott elvárás, hogy most már meg kell felelni valami komolyságnak, egyetlen tudatállapotra csökevényesedett le az, ami korábban sokkal színesebben indult.

Tudósnak engem sokan túl lazának, bolondnak tartanak. Hiába van doktori fokozatom, ahogy egyszer írtam a facebookon, én azt csak olyankor érzem, amikor a hétvégi ebédlőasztalnál elhagyja a számat egy véletlen böfögés és a feleségem megjegyzi: - here you are, the PhD holder.

Bolondnak, őrültnek meg túl okosnak tartanak, vagyis inkább okoskodónak, intellektuális, gondolkodónak. A valóság a kettő között van. Akik ismernek, főleg olyanok, akik jártak az óráimra, közülük sokaknak átment, hogy én két világ között lebegek. Mosolyogtam egy kicsit a különböző kommentárokon, amik a minap írt, tudományról szóló bejegyzésemről szóltak. Egyrészt igazuk volt, felületes, sőt indulatos voltam abban a bejegyzésben. Másrészt azonban halálosan komolyan gondoltam, hogy lazítani kell a tudományon és szórakoztatott, hogy ez őket mennyire irritálja és milyen erősen próbálnak engem valami segg hülyének láttatni. 

Szóval kisebb részt azért hagyom abba ezt a blogot, mert nem tetszik a szerep, amibe magam szorítottam magamat.

Nagyobb részt pedig azért, mert elköltözöm az országból. Holnaptól Észtországban fogok a Tallinni Egyetemen tanítani és habár terveztem olyanokat, hogy majd írok sokat az ottani világról, ahogy írtam sokat Szingapúrról is, de most úgy érzem csak kibic pozícióból tudnék "visszaírni". És az álságos. Nagyon sokan elmentek, még többen maradnak, és itthonról volt valami jogalapja annak, hogy én beleírtam az éterbe, ami a fejemben volt. Budapestről. Itt születtem. Magyar vagyok, és meglehet a magam véleménye. Tallinnból már nem. 

Tallinn4

5 komment

Címkék: tallinn vége


A bejegyzés trackback címe:

http://annyit.blog.hu/api/trackback/id/tr105532244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2013.09.25. 11:09:00

:(

Kimondottan színvonalas, értelmes posztokat olvastam itt, sajnálom.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2013.09.25. 13:20:13

Sajnálom, én nagyon szerettem olvasni ezt a blogot. Ráadásul egy tallinni váltás arra is alkalom lenne, hogy abból a nemtetszik szerepből elnavigálódjon a blog.

Na mindegy, Tallinn szuper hely, sok szerencsét hozzá!

sam2sam 2013.09.30. 14:31:21

Az "és még annyit" helyett kívánom a "mennyivel jobb" blog indítását. Szebb, jobb holnapokat .......

hungarisztan 2013.09.30. 14:45:10

Sajnálom én is. Megint eggyel kevesebb értelmes ember, s ki tudja hány értelmes írással kevesebb a magyar blogoszférában.

Mondjuk szólni érte nincs jogom, magam is abbahagytam (már ha szerénytelenül érezhetem magam hasonló ligában, amiért összehasonlítom magam), azt is megírtam, hogy én miért hagytam abba (ha érdekel bárkit: hungarisztan.blog.hu/2012/01/03/go_west_10), meg különben is, nyilván bárki bármikor abbahagyhatja bárminemű további magyarázkodás nélkül.

Viszont az indoklást nem értem. Egyfelől egy blog az olyan, amilyenre formálod. Ha akarod, akkor komoly elemzés, ha akarod, akkor napló, ha akarod, akkor provokatív – és akkor a nyíltszíni trollkodásig még el sem értünk, pedig akár az is lehet (példa van rá bőven). Ha elvárást érzel (volt ilyen? tényleg?) bizonyos irányba, hát kábé 1 másodpercbe telik pont leszarni és arra menni, amerre neked tetszik. Nem vagy te annyira konformista, hogy ez túl sok álmatlan éjszakát okozzon! :o) (Nem ismerlek nyilván, csak a bejegyzéseidből, amit évek óta követek, de ha olyan konformista lennél, akkor már egy ideje a foci és a fidesz nagyszerűségéről értekeznél...)
Jó, írod, hogy ez volt a kisebbik ok. Nálam is ez a kisebbik ok az indoklás meg nem értésére.

Nagyobbik ok gyanánt valami olyasmit próbálnál levezetni nekünk, hogy egy külföldre költözéssel megszűnik a jogosultságod rá, hogy véleményed legyen arról, ami a hazádban folyik. Mintha legalábbis elfogadnád azt a divatos, ám szörnyen buta és szellemileg szuicid tematizálást, mely szerint aki elhagyta a süllyedő hajót, annak pofa súlyba, csak ne dumáljon bele, hogy miképp kéne megakadályozni a totális pusztulást. Szabadhasson megjegyeznem, a relációanalízisben ez egy erős C. (Igaz, az indoklás rész teljesen kimaradt, de bármivel is helyettesítjük be, a racionális gondolkodás halmazán ez a reláció sohasem lehet igaz.) A véleménynyilvánítás soha nem függvénye még az állampolgárságnak vagy etnikai hovatartozásnak sem, nemhogy olyan banális tényezőnek, mint valakinek (aki magyarnak vallja magát) a fizikai holléte. Ez nonszensz, és nem mellesleg egészen pontosan abba az utcába navigál, ahova terelnek az intoleráns, gondolkodásra képtelen és/vagy komoly mentális problémákkal rendelkező kirekesztő-turbómagyarok és kevésbé patologikus, de sokkal nagyobb számban fellelhető „kór-társaik”.

Szóval távol álljon tőlem, hogy „elvárjak”, „követeljek” stb. bármit is (milyen alapon tenném?), de ha már megtisztelsz bennünket, törzsolvasókat egy indoklással, akkor indokolj jobban, mert ezeknél a zavaros magyarázatoknál kábé a „lusta vagyok írni, bazdmeg” is tisztességesebb és vállalhatóbb érv ;o), pedig azért nyilván léteznek ennél komolyabbak is. (Nem mintha ez nem lenne teljesen korrekt és elegendő.)

Vagy alternatív megoldásként esetleg revideáld a nézeteidet, és folytasd a blogot – úgy, ahogy neked tetszik. Ha Tallinn blogként, akkor Tallinn blogként, ha tudományként, akkor tudományként, ha bohóckodva, akkor bohóckodva. (Bár akit egyszer már a mozdony füstje megcsapott... Tapasztalatból beszélek, szintén külföldre menekült, ex-blogger magyarként minden nap elhatározom, hogy nem olvasom el a híreket, mert csak agyfaszt kapok tőlük, aztán csak elolvasom őket, és ökölbe szorult gyomorral növelem a vérnyomásom...)

No, üdv a (tengeren) szomszédból! Remélem, jól ment a kiköltözés, pozitívak az élmények. Sok sikert!