HTML

Facebook

...és még annyit, hogy

Ami eszembe jut, mert nem kell mindig tematikusnak lenni.

Társadalom

Bejegyzések

Friss topikok

HTML doboz

 

2012.12.27. 11:50 Zsoolt

A tandíj kérdéséről

Harmadik éve veszek részt egy 8 egyetemet érintő csereprogramban. 4 európai egyetem és 4 négy ausztrál egyetem hallgatói és oktatói töltenek el egymás rendszerében több-kevesebb időt, amit az Európai Unió és az Ausztrál Szövetségi Kormány közösen finanszíroznak. A hallgatók rendszerint egy teljes szemesztert cserediákként a másik kontinensen töltenek, míg az oktatók pár hétig vannak kint vendégoktatóként. Én egy több éves együttműködés folytatásaként a Sydney Egyetemen fogok előadni 2013 februárjában.

university of sydney

University of Sydney (fotó: Angel Cream)

A három év alatt rengeteg tapasztalatunk gyűlt össze egymás rendszereiről, a különbözőségekről és hasonlóságokról, melyeket a résztvevők többsége a saját bőrén, belülről tapasztalhatott meg.

A jelenlegi bejegyzéssel a felsőoktatásról zajló vitához (bárcsak lenne vita) szeretnék hozzájárulni, érzékeltetve azt, hogy egy-egy rendszer működőképességét mennyire meghatározza az adott ország társadalmi-gazdasági szövegkörnyezete. Nincsenek univerzális jó megoldások, az adott ország sajátosságait figyelembe véve kell kialakítani annak felsőoktatási rendszerét.

Számos oldalról meg lehet közelíteni a felsőoktatás kérdését én most az egyszerűség kedvéért egyetlen kérdést, a tandíj kérdését helyezem a középpontba. Az alábbi gondolatokhoz a csereprogramban résztvevő magyar hallgatóink előzetes engedélyével idézni fogok az általuk leadott sokszor nagyon személyes beszámolókból. Ezen kívül van lehetőségem még egy további ország rendszerét megjeleníteni, a témánk szempontjából igen szélsőséges pozíciót magáénak tudó Szingapúrét. Feleségem szingapúri állampolgár, marketing végzettségét az ottani felsőoktatási rendszerben szerezte. Megkérdeztem az ő véleményét és tapasztalatait is.

Az így példaként itt szereplő országok:

-          Anglia

-          Dánia

-          Svédország

-          Magyarország

-          Szingapúr

-          Ausztrália

A tandíj szempontjából egyértelműen két csoportra lehet osztani a fenti országokat. Kérdőjelek nélkül tandíjat kérnek Szingapúrban, Ausztráliában és Angliában, míg (hazánkat a legutóbbi időkig figyelembe véve) többé-kevésbé ingyenes a felsőoktatás Svédországban, Dániában és Magyarországon.

Van azonban az egyes csoportokon belül is számos különbség. Szingapúrban igen magas tandíjakat szednek, amihez magas (piaci) kamaton lehet hitelt felvenni, vagy ki lehet fizetni zsebből. Feleségem úgy tudta elvégezni az iskoláit, hogy mellette folyamatosan dolgozott. Nem ismeretlen ez itthon sem. Én az „ingyenes” felsőoktatást végeztem el úgy a kilencvenes évek közepén, hogy közben folyamatosan dolgoznom kellett. A különbség az, hogy Szingapúrban egy állással – némi túlzással – gond nélkül el lehetett végezni egy drága (piaci áron kínált) egyetemet is, míg itthon az „ingyenes” felsőoktatást úgy sikerült teljesítenem, hogy volt időszak, amikor három különböző munkám is volt egyszerre, amiből kijött a puszta megélhetés.

National University of Singapore

National University of Singapore (NUS) (photo: Chang Ju Wu)

Angliában és Ausztráliában is kifejezetten drága a felsőoktatás, az egyetemek a Szingapúriakhoz hasonlóan jól működő, prosperáló vállalkozások, akkor is, ha fenntartójuk történetesen az állam. E két országban a tandíjat vagy az elérhető állami és magánösztöndíjakból, vagy a kedvezményes kamatokkal kínált hitelből lehet finanszírozni. Mindhárom, magas tandíjjal működő rendszerben igaz ugyanakkor, hogy kutatási feladatokra, tudományos munkákra, gyakorlati feladatokra, csereprogramokra, fejlesztésre jelentékeny forrásokat biztosít az állam. Egy példa:

Nemrégiben Manchesterbe költözött a BBC. MediacityUK néven impozáns, modern negyed jött létre TV       stúdiókkal és a BBC farvizein evező médiaügynökségek tucatjaival. A közelben lévő University of Salford  azonnal lecsapott a hirtelen jött média konjunktúrára és állami források igénybevételével új oktató és kutató centrumot hoztak létre médiaközpontban

BBC #manchester #uk #urban #media #travel #mik #instagramers #ikozosseg #jjforum #fotoklub

MediaCityUK - Manchester, Anglia

Ez a fajta rugalmasság és a térség gazdasági mozgásainak szoros követése az, ami ezeken a helyeken alakítja az egyetemek kínálatát és oktatási kapacitásait, amiben az állam nem ponthatárok és keretszámok minisztériumi huzigálásával, hanem sok esetben befektetőként vagy szabályozóként egyfajta katalizátorként vesz részt.

Ez különösen igaz a két tandíj nélkül működő skandináv országban, Dániában és Svédországban.

university of uppsala

Uppsala University - Svédország (fotó: Dolan Halbrook)

Nálunk a jelenlegi kormányzat a tandíj szó kerülésével egy annál sokkal rosszabb finanszírozási konstrukciót kíván bevezetni. Látszólag (legalábbis az általában pár napig érvényes jelenlegi állás szerint) az angol-ausztrál rendszerhez hasonló kedvezményes hitel bevezetésével egy a nemzetközi viszonylatban ismert és működő megoldást alkalmaz, azonban valójában a kivonulással szinte egyenértékű elvonásokat rendel el a felsőoktatásban, amivel a világon sehol nem ismert államtalanított (Orbán úr fogalmazása szerint önfenntartó) felsőoktatás jön létre.

A csereprogram tapasztalatai azt mutatták, hogy a tandíj rendszere, és a körülötte lévő társadalmi-kulturális sajátosságok egy nálunk ismeretlen egyetemi világban öltenek testek. A mi hallgatóink így interpretálták ezt:

„Ausztráliában a felsőoktatás egy szolgáltatás, amiért kivétel nélkül mindenkinek fizetnie kell. Így talán nagyobb felelősség kerül a hallgató vállára, hiszen a saját érdeke, hogy részt vegyen az órán, jól csinálja és sikeresen elvégezze a szakot, amiért fizetett, ugyanakkor mindez azzal is jár, hogy az embert felnőttként kezelik, és maximális önállóságot várnak el tőle.”

Azonnal összekapcsolódik tehát a fizetés és a felnőttként kezelés kérdése, az egyetem-diák kapcsolatban a szolgáltató-fogyasztó szerződéses viszonya. Ezt azonban nem mindenki élte meg egyértelműen pozitívan:

„Az ausztrál képzés számomra kissé futószalag szerű volt. Bemész, mindenki formál rajtad, hozzád ad picit, csiszolgat, majd az utadra enged, amikor már kész vagy. Fizetsz a szolgáltatásokért, és tény, hogy ezeket maximálisan megkapod, de ennél többet nem nagyon nyújt. Legalábbis számomra nem adta meg azt, amit korábban megszoktam itthon.”

Érdekes tehát, hogy van egy sajátos dinamika a tandíj teremtette felnőttség és szolgáltatás-érzés, és az ingyenesség biztosította személyesebb légkör, egyfajta inkubátor-hatás között. De ahogy két másik hallgató rávilágít erre, e mögött valójában sokkal mélyebb kulturális különbségek vannak:

„Ausztráliában már 14 évesen lehet annyira „felnőtt” az ember, hogy lehetősége van választani, milyen tárgyakat szeretne tanulni a középiskolában. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert így könnyebben megértjük az ottani ridegnek mondott felsőoktatást. Ausztráliában az egyetemeken nem fogják már annyira a hallgatók kezét, mint itthon. Azért nem fogják, mert már a középiskolában sem tették ezt a tanárok.”

Illetve:

„Itthon a szaktársaim zöme velem egykorú volt, családi állapotukat tekintve pedig átlagban hajadon, vagy nőtlenek; ehhez képest Ausztráliában én voltam a legfiatalabb a csoportban, majdnem én voltam az egyetlen, akinek nincs gyermeke. Érett, felnőtt, és fiatal felnőttek vásárolnak szolgáltatást (mivel fizetni kell minden egyes kurzus után) az egyetemen, hisz már megtudták hozni a döntést, hogy mit kívánnak kezdeni az életükben.

A rendszerben te csak egy porszem vagy: nem jegyzel meg összesen csak harminc arcot, és téged még kevesebben; de cserébe a legjobb minőségű oktatást kapod, a legjobb feltételekkel biztosítva (az egyetemi kutatókönyvtár, a maga 9. emeltével és teljesen digitalizált állományával a beadandó írások nagy segítsége volt).”

Fontos előfeltételek fogalmazódnak meg ezekben a sorokban. A fizetett szolgáltatást nyújtó egyetem képe szorosan összekapcsolódik egyrészről egy emberképpel, ami ott már az oktatás legalsóbb szintjein jelen van. Az egyetemekre tudatos döntést hozó, érett embereket várnak, akikkel ezek az intézmények (és nem a kormány) szerződést köt. Ez a szerződés azonban nem a röghöz kötésről szól, nem is leplezett zsarolással, hanem egyenlő felek vesznek részt aztán ebben a folyamatban, ahol az egyik fél jól körülhatárolható szolgáltatást nyújt, a másik pedig céljainak tudatában igénybe veszi azokat. Hogy ezek a célok mennyire komolyak, vagy, hogy az a szolgáltatás milyen színvonalú azt biztosítja a tandíj és a körülötte lévő szerződéses kapcsolat. Ennek a viszonynak a társadalmi előfeltételei ezekben az országokban már az oktatás jóval alacsonyabb szintjein létrejönnek.

Erről a társadalmi-kulturális különbségről egy következő hallgató így ír:

"Azt nem tudom megmondani, hogy az ottani vagy az itthoni rendszer működik-e jobban, hiszen alapvető kulturális, szociális és főleg gazdasági különbségek vannak a két ország között, de azt mindenképpen nagyon jónak tartom, hogy ott megtanítják a diákokat gondolkodni, és véleményük kinyilvánítására. Többször kellett vitatkozni, különböző nézőpontokat összehasonlítani, azokat érvekkel alátámasztani. Nálunk rengetegszer fordul elő az, hogy az oktatónak szinte könyörögnie kell egy-egy órán feltett kérdésre való feleletért. Ezzel szemben az ausztrálok nem félnek felszólalni, mernek kérdezni és gondolkodni."

Van azonban egy másik nagyon fontos előfeltétel. Ahogy a korábban arra már utaltam, a szingapúri rendszer könyörtelenül piacosított. Hitelt lehet ugyan felvenni, de csak magas kamatra, az egész rendszer arra épül, hogy neked meg kell vásárolnod a jövődet. Ez a jövő azonban (a hazaival ellentétben) létezik. Egy olyan országban, ahol évtizedek óta töretlen (nem ritkán 8-10%-os) a gazdasági növekedés, és ahol hosszú ideje minimális munkanélküliség, magas átlagjövedelmek mellett egy prosperáló közegben kell előteremteni a tanulás (magyar szemmel igen magas) költségeit, ezt meg lehet követelni, mert ez elérhető követelmény. Szingapúrban érvényes Hoffmann Rózsa Himalája hasonlata a törekvésről. De Szingapúrban Hoffmann Rózsa kvalitásaival és oktatásról szóló elképzeléseivel soha nem lehetne valaki oktatási államtitkár. És ez utóbbi mintha előfeltétele lenne annak, hogy olyan körülmények vannak az országban, hogy akár már tandíjat is lehet kérni, piaci alapon.

Hasonló mondható el az angol és ausztrál oktatási rendszerről. Egy olyan termelő ágazatnak nem sokak által nevezett szakon, mint a szociális munka, azért lehet Ausztráliában kifejezetten magas tandíjat kérni, mert a diploma megszerzése után kvalifikált, jól fizető állami állásokat lehet betölteni. A csereprogram során szembesültünk azzal a ténnyel, hogy Ausztráliában az állami alkalmazottak jóval többet keresnek, mint a civil vagy piaci szolgáltatók szociális munkásai, és hasonló a helyzet a skandináv országokban is. Létező jövőre lehet befektetésként tandíjat kérni akár.

Visszaemlékszem, hogy a 90-es évek közepén hallgató koromban nekem az volt a jövőképem, hogy szeretnék valami értelmeset és hasznosat csinálni. Nagyon hamar kiderült, hogy az én mércém szerint ezt az állami ellátórendszer nem fogja tudni biztosítani, és mindent megtettem azért, hogy elkerüljem ezeket a helyeket. Másodéves egyetemista voltam, amikor létrehoztunk egy civil szervezetet, és mire diplomás szakember lettem, már a tulajdonképpen saját magam által teremtett munkahelyemen dolgoztam.

Ez nagyon sokat elárul a hazai felsőoktatás valódi funkcióiról. Nálunk az egyetem nem képzőhely, nem létező, működő rendszerekbe kell kvalifikált munkaerőt képezni, hanem a teremtés, a létrehozás tere. Ezt az országot (hiába 1000 éves) még mindig inkább megcsinálni, mint működtetni kell, és megcsinálni csak kiművelt emberfőkkel lehet. Nem csak az egyes lakosainak, hanem az egész országnak elemi szükséglete a mobilitás, és nekünk Münchhausen báróként a hajunknál fogva kell kihúznunk magunkat, mert sem a KGST sem az EU nem tette ezt meg velünk. Nem is tudja, mert lebutított, a tanulás, fejlődés útjától elválasztott tömegekkel legfeljebb stadionokat lehet megtölteni, országot építeni nem lehet.

A bevezetni kívánt tandíj(nál is rosszabb teljes költségtérítés) a mi társadalmi-gazdasági közegünkben éppen ennek a létfontosságú fejlődésnek az útját vágná el. Ez megengedhetetlen! Az állam nem vonulhat ki a felsőoktatásból, és főleg azért nem, mert nálunk egy olyan állam működik, ami soha semmit nem engedett felnőni, kinőni maga mellett.

Hogy ez megtörténhessen és Magyarország végre polgári demokrácia lehessen az oktatás az egyik legfontosabb eszköz. Paradox módon, ha az egyébként mindenhova beleotrombáskodó állam magát szeretné visszaszorítani egy kissé, ahhoz legelsősorban polgárait kell megerősítenie, és ehhez leginkább az oktatás vezet. Ott tehát erősítenie kell, és engednie, hogy lassan kinője magát az a világ, amiben aztán akár tandíjat is be lehet majd vezetni.

És, hogy önmagában a tandíj mennyire nem ördögtől való arra álljon itt egy további idézet a csereprogramban részt vevő hallgatók tollából:

„Nehéz megmondani melyik rendszer jobb, vagy rosszabb, ha egyáltalán lehet ilyet. Számomra az ideális felsőoktatás olyan lenne, ahol van minimális tandíj, ami ha másra nem is jó, de legalább tanulásra késztet, és néhány ember kétszer is meggondolná, hogy foglalja-e más elől a helyet, hisz ő csak melegedni jár be. Lehessen bekerülni ösztöndíjjal is, mert aki tanul és ki tud tűnni a tömegből azt motiválni kell, és megjutalmazni. Az oktatók érezzék úgy, hogy a jövő nemzedékének sorsa van a kezükben és a hallgatók akarják a legtöbbet kihozni magukból és az intézményből. Legyenek második esélyek és legyen közösség, és legyen rugalmasság, és több lehetőség az egyéni kibontakozásra. Legyen olyan, mint maga az ember, sokszínű.”

38 komment · 2 trackback

Címkék: anglia tandíj felsőoktatás ausztrália egyetem svédország dánia szingapúr


A bejegyzés trackback címe:

http://annyit.blog.hu/api/trackback/id/tr534983173

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Matrikelnummer – Beiratkozási/regisztrációs szám 2012.12.29. 10:51:57

Egy több számjegyű szám, amelyet minden hallgató megkap a beiratkozáskor és egészen a kiiratkozásig megtart. Segítségével a felsőoktatási intézmény azonosítani tudja a hallgatót; több helyen meg kell adni a tanulmányok alatt, például a vizsgáknál.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

dr. jenőke (jenőke) 2012.12.27. 15:54:17

Mondják: a tudás (és az információ) hatalom.
Kis cinizmussal jegyzem meg, hogy a nálunk terjesztett hírek szerint Norvégiában orvost sem képeznek, de mi adunk nekik is.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2012.12.27. 18:53:50

értelmiségi rizsa

inkább hallgassátok meg mint mondott a oktatásról Szentgyörgyi Albert 1930-ban (vigyázat, értelmiség kritika! tabu! botrány!):

www.youtube.com/watch?v=pTtOEUwjjEs

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.27. 19:08:29

Legyen csak tandíj a szómágia helyett. Akinek van rá pénze, megfizeti, akinek meg nincs, az nem - ilyen egyszerű ez.

Alikam 2012.12.27. 19:19:22

Én értem az ellenzőket, mert ez tényleg egy buta tuskókból álló kormány, de könyörgöm, ha egyszerűen NEM KELL pl. ennyi jogász a cégeknek, akkor minek legyen a szakon állami támogatás?

Komolyan..., mi értelme? A kölöknek sem jó mert x évnyi szopás után kap egy papírt amivel sehova sem fog tudni elhelyezkedni - van doktori fokozatú jogász kollegám, IT -, az államnak sem jó mert olyanra adott támogatást, amiből később haszna nem származik és akikből származna azoknak ezért nem jut, a szülőnek sem jó szóval az egyetemen kívül senki nem jár jól vele.

Most olvasom, hogy a felvételizők fele jelentkezett olyan helyre ahol megszűnik vagy csökken az állami támogatás. Na pontosan ez mutatja azt, hogy mennyire fixek a slágerszakok és Dunát lehet az ezeken diplomázottakkal rekeszteni akik meg két év múlva írnak a határátkelőre, hogy mennyire szar itt minden meg diplomásként inkább halat süt a vikingeknek és mekkora királyság...

rezvez 2012.12.27. 19:40:14

@endike: Meghallgattam. Ma is ugyanezek hangzanak el, ha nem is szó szerint. Mindig mondják, hogy a "tanulás a legjobb befektetés", ugyanúgy zárják be, vonják össze az iskolákat. Főleg általánosban volna a fontos a "nevelés" a közvetlenebb tanár tanuló kapcsolat.

Netuddki. 2012.12.27. 20:06:04

A Kulcsmondat:
"De Szingapúrban Hoffmann Rózsa kvalitásaival és oktatásról szóló elképzeléseivel soha nem lehetne valaki oktatási államtitkár."

Röviden és tömören, szarból nem lehet várat építeni. Ilyen vezetőkkel mint az elmúlt 23 év megélhetési "politikusai" nem lehet hosszú távon is működő országot se fenntartani, se működtetni, építeni meg főleg nem...

Pan Modry 2012.12.27. 20:29:31

@kovi1970:
Szingapurban a vezetok kivalasztasa meritokratikus elveken alapszik, sot az egesz szingapuri tarsadalom es gazdasag meritokratikus elven mukodik.

Ezzel szemben Magyarorszagon a muytitokracia divik. Egy mutyitokracion alapulo tarsadalom teljesen versenykeptelen egy meritokratikus tarsadalommal szemben, es ez igaz az oktatasra is.
Napnal is vilagosabb hogy az eu n belul is a meritokratikus tarsadalmak a sikeresek.

l ember 2012.12.27. 20:38:23

@Alikam: a diplomával való elhelyezkedés esélyeiről:

eduline.hu/felsooktatas/2012/12/18/Itt_van_a_rektorok_13_pontja_ezert_erdemes__J7P6FJ

de egyszerű mikroökonómiával: ha akkora jogász-túlkinálat van, hogy az istenbe tudnak elkérni egyhavi fizetést egy aláírásért?

Zsírfeka 2012.12.27. 20:49:21

én azon szerencsések közé tartozom, akik most járnak fősulira, levelező képzésben veszek részt, államilag finanszírozott formában
a tapasztalataim lehangolóak
óriási ambíciókkal mentem neki az első félévnek, sikerült is, igaz néha rezgett a léc, munka mellett nehéz
viszont a képzés néhány tárgyat kivéve nagyon gyenge...pedig nem rossz iskolába járok, hagyományok is vannak, stb, mégis hiányoznak gyakorlati jellegű képzések
alkossunk csoportot, oldjuk meg csoportosan a problémát, csináljunk projektet, stb
ezt a negatívumot rögtön az elején megtapasztaltam, 5. félév végén viszont egyértelműen látszik az a probléma, amelyet már középiskolában is tapasztaltam:
nem motiválják a hallgatót, hogy maradjon, felesleges tárgyakkal kínoznak minket, és nem az életre nevel az oktatás
aztán ebben a félévben bizony jött egy új tárgy, új tanárral, aki több külföldi egyetemen is oktat, és láthattuk a különbséget előadás és előadás között....
nem igazán gondolkodtam azon miért lehet ez, de rájöttem a tüntetések kapcsán, a forráskivonás lehet az oka
a tanár sem motivált, ő is csak leadja az anyagot, email-re nem válaszol, tojik bele az egészbe....
szóval borzasztó összetett a probléma, és ha teljesen magára hagyják az oktatást (nem csak a felsőoktatást), akkor egy buta nemzet leszünk
aki akar valamit, el fog menni szerencsét próbálni máshova, ameddig tud, és igazzá válik az a vicc, amikor is a pokolban a magyarok kondérjához nem kell őr, mert aki szeretne meglógni, a többiek visszahúzzák....

Alikam 2012.12.27. 21:00:55

@l ember: mert akik benne vannak az "iparban" azok elkérik, de alkalmazni nem fog még 5 friss diplomást két a szép szemükért...

dr kíváncsivagyok 2012.12.27. 21:08:53

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
"Legyen csak tandíj a szómágia helyett. Akinek van rá pénze, megfizeti, akinek meg nincs, az nem - ilyen egyszerű ez. "

Ja...aztán majd téged gyógyítsanak egy 6 hónapos gyorstalpalóval...
...engem lehetőleg olyan orvosok , akik nem azért mentek orvosnak ,..mert apucinak volt rá pénze...

dr kíváncsivagyok 2012.12.27. 21:10:28

@Zsírfeka:
...mert "olcsó tanárnak híg a leve...

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.27. 21:10:54

@dr kíváncsivagyok:

Hülyeséget beszélsz. Attól függ egy orvos szakértelme, hogy mennyi a pénze a szüleinek?

Mojzes Pál (törölt) · http://mpgondolatok.blogspot.hu/ 2012.12.27. 21:30:10

@Zsírfeka: "de rájöttem a tüntetések kapcsán, a forráskivonás lehet az oka"

A még meg nem történt forráskivonás.

A problémákat jól látod, már tíz-tizenöt éve el kellet volna kezdődni egy reformnak a magyar oktatásban, az óvodától az egyetemig.Ehelyett a poroszos meg az avítt kommcsi "rencert" toldozgatták meg ötletelgettek a színvonalat meg egyre lentebb nyomták.Nekem középiskolában olyan osztály, évfolyam társaim voltak akiket egy kicsit korábban szakmunkásba vettek volna fel maximum, a kvóta rendszer miatt nagy részüket végignyomták a zérettségiig és mentek bőszen felsőoktatásba...

HomicideWatch (törölt) 2012.12.27. 22:03:38

Nem létező jövőhöz megfelelő egy nem létező diploma. Aki létező jövőt akar az fizessen tandíjat.

gombosg 2012.12.27. 22:13:39

@Alikam:
"Én értem az ellenzőket, mert ez tényleg egy buta tuskókból álló kormány, de könyörgöm, ha egyszerűen NEM KELL pl. ennyi jogász a cégeknek, akkor minek legyen a szakon állami támogatás?"

Ha jól látom, mégsem érted az ellenzőket. A buta tuskó kormány hoz egy megalapozatlan, hirtelen, kvázi érzelmi alapon magarázott döntést, amit érzelmi alapon megpróbál eladni a választóknak. Te meg megeszed.

Az a baja a tüntető diákoknak, elsősorban azért tüntetnek, mert ezek a döntések *semmivel* nincsenek megtámogatva. Hoffmann, meg Orbán beszél összevissza, de sehol, SEHOL egy nyamvadt felmérés, tanulmány, konzultáció, konferencia, tárgyalás, ütemterv, koncepció, forgatókönyv, amivel a döntéseket INDOKOLNI LEHETNE. Csak a hirtelen változások vannak, amik kihúzzák a talajt a középiskolások lába alól.

Beszélünk itt slágerszakokról, mikor fogalmunk nincs, milyenek az elhelyezkedési mutatók. Ha rosszak, akkor meg vegyék vissza a keretszámokat. Tavaly is ezt tették több szakon is, nem voltak tüntetések. De azt mondani, hogy akkor most NULLA embert támogat az állam egy adott szakon, felér egy hergeléssel.

*

Egyébként családom idősebb tagjaitól is hallom az utálkozást a külföldre menekülőkkel kapcsolatban. Megy az egyes rétegek egymás ellen való feszítése. A nyugdíjas utálja a külföldre menő pályakezdőket, a pályakezdő utálja a fizetését felzabáló, valószínűleg viszont sosem látható nyugdíjjár... bocsánat, szociális hozzájárulási ADÓt.

Pedig mindkét réteg függ a másiktól.

Tehát szerintem annál inkább káros ebben a helyzetben ez az undorítóan pökhendi stílusú, vagdalkozó, csapongó, kiszámíthatatlan, érzelmekre alapozott szalámi-politika. Felemészti a társadalom energiáit.

Miért nem gátak épültek stadionok helyett? 2012.12.27. 22:17:44

Budapestről oszlatták fel a harkányi Fidesz-csoportot december közepén, ám erről mélyen hallgatott minden érintett. Az újjáalakulást Tiffán Zsolt megyei elnök vezényli le, akit Kövér László házelnök kért fel erre - derül ki egy levélből, melyet Tiffán írt a harkányiaknak. A feloszlatás oka: bizonytalan és rossz működés.

Siklós után a harkányi fidesz is elesett, Pestről irányítják hahaha...!

Ilyen sunyi, simlis banda az orbáni diktatúra!
Pécs lesz a következő, iszonyú belső ellentétek feszülnek. Sok ott a jóérzésű, nem seggnyaló, demagóg, másként gondolkodó.
De ez már országos jelenség, csak a mostani helyezkedések még nem lobbantják a belső forradalmat. De idő kérdése...

Tomi9046 · http://kulturjunkie.blog.hu 2012.12.27. 22:27:23

Tandíj kell, csak mindegy, hogy mennyi az annyi. Nyugaton gondolom minden egyetem fizetős nem?

punkfrog 2012.12.27. 22:49:50

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: kiváncsi lennék a gyereked arckifejezésére amikor ezzel érvelsz neki, mert nincs pénzed az iskoláit fizetni!

punkfrog 2012.12.27. 22:50:52

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: ha csak az tanulhat akinek van pénze, az kontraszelektív!

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.27. 22:54:01

@punkfrog:

Ugyanaz mint amikor nem tudok neki venni Mercedest 18. szülinapjára.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.27. 22:54:43

@punkfrog:

Ilyen az élet. Ingyen tanulás nincs. valakinek meg kell fizetnie a költséget.

punkfrog 2012.12.27. 22:55:26

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: ha neked ez ugyanaz akkor nincs több kérdésem

punkfrog 2012.12.27. 22:58:13

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: bizony nincs ingyen tanulás! az államnak költeni kell rá!

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.27. 23:00:48

@punkfrog:

Látjuk, hogy nem hatékony a felsőoktatás állami finanszírozása.

punkfrog 2012.12.27. 23:06:10

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: igazad van, nem hatékony!ezért meg kell változtatni.átgondoltan.

Zabaalint (törölt) 2012.12.27. 23:18:43

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
Nem, nem ugyanaz. Te összekevered az egyenlőséget az esélyegyenlőséggel!

punkfrog 2012.12.27. 23:19:44

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: még egy gondolat ehhez:ilyen alapon visszamehetünk a Klebersberg Kunó előtti időkbe: 4 elemi.a többit meg majd fizetik akik tudják.de tényleg, ha hagyjuk az "önfinanszírozó felsőoktatás" bevezetését akkor a kormányunk következő lépése az önfinanszírozó gimnázium és szakközépiskola lesz!hiszen nehogy már mi képezzük a vízvezeték szerelőket Norvégiának! az oktatásra költeni kell! SOKAT!

gombosg 2012.12.28. 01:12:39

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
"Ugyanaz mint amikor nem tudok neki venni Mercedest 18. szülinapjára."

Marhára nem ugyanaz. Gondolkozz már. Egy diplomás a sokszorosát termeli vissza a tandíjnak, kőkeményen kézzelfogható GDP, ebből következően adók formájában.

Számoljunk. Egy egységnyi nettó fizetésre *legalább* egy egységnyi adó, járulék jut, ami az államkasszába kerül. Ha a nettó fizetésed csak havi 50.000 Ft-tal magasabb, mintha nem volna diplomád, akkor is, hároméves képzés esetén, félévente 400.000 Ft-os tandíjjal számolva AZ OKTATÁS DÍJA AZ ÁLLAMNAK NÉGY ÉV ALATT MEGTÉRÜL.

És akkor ez egy worst-case számítás volt. Négy év, és az illető ingyen adóbevételi forrássá válik az állam számára. Hol van ez egy megvásárolt Mercedes egyszeri ÁFA bevételéhez képest?

Ezért olyan álságos ez a tandíj-dolog, mert valójában az államnak megéri. Csak négy év az pont egy kormányzati ciklus, és a populista politikai berendezkedés képtelen ilyen "hosszútávú" (négy év az hosszú táv?!), illetve nem azonnal, hanem csak közvetve forintosítható intézkedésekben gondolkodni.

*

A bejegyzés pont arról szól, hogy lehet tandíj, csak azért cserébe jár valami. A van tandíj, viszont minden pénzt kiveszünk a felsőoktatásból konstrukció a jelen körülmények között nem működőképes.

Amikor az emberek a fizetésből nem tudják finanszírozni a megélhetést/diákhitelt/tandíjat, akkor az államnak feladata, hogy hosszabb távon gondolkodva beléjük fektessen. Az oktatás befektetés a jövőbe. Elbagatellizálása rövidlátó, beszűkült felfogás.

Bicepsz Elek 2012.12.28. 01:53:40

A kormanynak igaza van. Az agyelszivas riasztomereteket oltott. Masreszt van egy rakas "kamu iskola", ami inkabb csakmelegedo. Egyes ujsagcikkek mernokot kerestek, es oda is irtak, hogy milyen foiskolakon vegzettek ne jelentkezzenek hozzajuk. Azert mar ne az adofizetok finanszirozzak ezt. A keretszam jo dontes volt, bar lehet 20 000-res szamot kellett volna hagyniuk nekik,es tamogatni kell az allami alkalmazottakat.
Egyebkent angolszasz egyetemi vegzettseggel sokkal konnyebb elhelyezkedni (a szingapuri is annak szamit)barmerre, mint nem angolszasszal. pl. acjogaszkepzesnel is, mert parcspecialitason kivul a volt angol gyarmatok torvenykezese ugyanolyan. Ezert eri meg a magas tandijakat is megfizetni. A mernoki, orvosi, kozgazdasz meg eleve atvalthato.
Ausztraliaba keves bevandorlot engednek, be, inkabb csak fehereket es azsiaiakat,foleg ha szakmunkasok,mert ott abbol van hiany. Ezert magasan tudjak tartani az allami fizeteseket.

Bicepsz Elek 2012.12.28. 01:56:43

@Diákok, ne bízzatok a sunyi Orbán kormányban!:
Ilyen volt mar regebben is. Se az MSzp, se a volt Szdsz, se a volt Kisgazda, se a Fidesz nem demokratikus part. CSak erdekcsoportok, akik usztak fent es a TV meg a radio csinalt beloluk nagy partot.

hungarisztan 2012.12.28. 02:14:13

„Az agyelszivas riasztomereteket oltott.”
Nem agyelüldözést akartál írni? Merthogy nekem naponta vágták a pofámba, hogy el lehet onnan menni. El is mentem, de nem elszívtak, hanem elküldtek. Elég nagy különbség.

Bicepsz Elek 2012.12.28. 09:33:10

Persze ez is benne van. Magyarorszagnak eleg lenne evi x mennyisegu ertelmisegi, de van x+(y+z). X+y-nak lenne munkaja, ha sokan nem dolgoznanak meg nyugdij mellett is (kiveve pl. az orvosokat, ahol kellenek a mar nyugdijasok a hiany betoltesere). A z a felesleges resz. De amugy mi a szakmad?

Wendriner Piroska sakál és balerina 2012.12.28. 19:01:11

@Zsírfeka: "és ha teljesen magára hagyják az oktatást (nem csak a felsőoktatást), akkor egy buta nemzet leszünk"

Szerintem meg pont az állam jelenléte jelenti a problémát az oktatásban. El kéne engedni az egyetemek kezét, nem pártkádereket ültetni a nyakukba.
Ha egy egyetem színvonalas képzést nyújt, akkor elkérhetne több tandíjat, felvehetne több diákot. Jelenleg az állam írja elő, hogy hová hány embert lehet felvenni, és ők mennyi tandíjat fizessenek. Így az egyetemnek nem éri meg külföldi oktatókat hívni, kutatásokat szervezni, mert ez semmiben nem térül meg nekik. A diákok is szívesebben kifizetnék a magas minőségű oktatás díját, mert külföldön dolgozva három-négy év alatt lazán visszafizetik a diákhitelt, és szabadok.
A probléma azzal van, hogy az állam önfenntartó felsőoktatást akar hogy ne kelljen rákölteni, de közben durván beleszól abba, hogy az egyetemek hogyan működjenek. Kecske és káposzta.

Zsírfeka 2012.12.28. 21:12:43

@Wendriner Piroska sakál és balerina: igen, kissé nehezen fogalmaztam meg a gondolataimat, és azt kell mondjam igazad van, ez az igazság, vagy jelenlegi helyzet másik oldala :)

l ember 2012.12.29. 00:20:20

@Alikam: nekem jó lenne egy frissdiplomás, ha egyszer azt engedhetem meg magamnak, mint jogi képviselőt, é sezzel tömegek vannak íg, de valahol csak hiba csúszik a rendszerbe, ha minden ügyvédi iroda hasonló áron dolgozik

l ember 2012.12.29. 00:31:43

@Wendriner Piroska sakál és balerina: nem, nem vállal az egyén ekkora kockázatot, vagy legalábbis alacsony valószínűséggel. És nem is tisztességes elvárni tőle, ha -gombosg példájára hivatkozva- az állam tartja a markát a öbbletjövedelme után járó többletadóért. Az emigrálás korlátozása ugyanilyen álságos, amíg szó nélkül elfogadják -és le is nyúlják- a kohéziós támogatásokat